Szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

TÁJÉKOZTATÁS

Szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.Ennek értelmében például belterületi ingatlanon növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó hatályos önkormányzati rendelet – mint másként rendelkező jogszabály – és akkor is csak a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett. Amennyiben az önkormányzat nem állapította meg rendeletben a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat, abban az esetben az avar és kerti hulladék égetése TILOS! Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben sem!

Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét. A bejelentést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján található formanyomtatvány kitöltésével, a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre kell megküldeni.

A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni és legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

A szabadtéri tűzgyújtás, égetés során az előzőekben ismertetett előírásokon túlmenően be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet további előírásait is.

A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodók egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan eszközöket (pl. füstgyertya, fagyvédő gyertya, stb.), amelyek segítségével a mezőgazdasági fagykárok megelőzhetők, csökkenthetők. Ezen eszközök alkalmazásuk során erős füstfejlődéssel, és/vagy nyílt láng képződésével fejtik ki hatásukat. Az OTSZ égetéssel kapcsolatos előírásai ezekre az eszközökre nem vonatkoznak, ugyanakkor alkalmazásuk során be kell tartani az alapvető tűzvédelmi szabályokat. Az előzőekben foglaltak alapján, a mezőgazdasági fagykárok megelőzése során minden olyan tevékenységet írásban be kell jelenteni, amely füstfejlődéssel vagy lánghatással jár, amely összetéveszthető a valós tűzesettel!

Erdők tűzvédelme

A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.

A fentiekben leírt tűzvédelmi szabályok tájékoztató jellegűek, nem teljes körűek, alkalmazásuk során figyelembe kell venni a végezni kívánt tevékenység jellegét, továbbá tűzgyújtási tilalom kihirdetése esetén korlátozások lépnek érvénybe, ezért a tevékenység megkezdése előtt célszerű a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség megkeresése további információk megismerése érdekében.