01.jpg02.jpg03.jpg04.jpg05.jpg

SZMSZ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

NYÍRTURAI

MÓRA FERENC ÁMK

ÓVODÁI

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

I.                    Általános rendelkezések

  1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
  2. Az SZMSZ hatálya
  3. Az SZMSZ – re vonatkozó jogszabályok, rendeletek

II.                 Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint

III.               A működés rendje

  1. Pedagógiai Program
  2. Az óvoda nyitvatartása, a működés rendje
  3. A gyermekek fogadása, távozása
  4. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés
  5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
  6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
  7. Térítési díjak befizetése, visszafizetése

IV.               Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése

  1. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai
  2. Az intézmény képviseleteinek szabályai
  3. Az intézmény vezetősége
  4. Feladatmegosztás

4.1.Óvodavezető

4.2.Vezető óvónő helyettes

5.Vezetési feladatok

5.1.Általános vezetési feladatok

5.2.Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok

5.3.Az óvodapedagógus kötelessége

5.4.A pedagógiai munka ellenőrzése

5.5.Egyéb munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések

V. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok

VI. Intézményi védő - óvó előírások

  1. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
  2. Az alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
  3. Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén
  4. Gyermekvédelmi feladatok

4.1.Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai

4.2.A gyermekvédelmi felelős feladatai

4.3.Óvodapedagógusok feladatai

4.4.Dajka feladatai

5. Az iratkezelés szabályai, ügyvitel

6.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

7.A dohányzással kapcsolatos előírások

VII. Az óvoda egészségvédelmi szabályai

VIII. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével

1.Szülői Szervezet (közösség)

1.1.Vezetők és a Szülői Szervezet kapcsolattartása

1.2.A nevelők és szülők kapcsolattartása

2. Nevelők közösségei

3. A dajkák és technikai dolgozók közössége

4. Minőségfejlesztés

5. Közalkalmazotti tanács

IX. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

X. Az óvodai hagyományok ápolása, ünnepek rendje

 

I.                  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

Célja: A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv., valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.

 

Az SZMSZ határozza meg az óvoda és Egységes óvoda-bölcsőde, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

2. Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép életbe, és határozatlan időre szól.

Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyerekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek.

Az intézmény fenntartója a SZMSZ - t, jóváhagyásával lépteti hatályba, az erre vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület véleményének kikérésével fogadja el.

 

Eljárásrend – Elfogadás

Nkt.25.§ (4) köznevelési intézmény SZMSZ–ét nevelési – oktatási intézményben a nevelőtestület véleményének kikérésével fogadja el.

A fenntartó, működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános dokumentum.

R.119.§ (4) Az óvodai, szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

 

Véleményezési jogok

Nkt.85.§ (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ – e, Házirendje, Pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására 30 nap áll rendelkezésre.

R.121.§ (7) Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

R.4.§ (5) Ha óvodaszék nem működik az SZMSZ elfogadásakor az óvodai Szülői Szervezet véleményét kell beszerezni.

 

            Jóváhagyás

Nkt.32.§ (1) A nevelési – oktatási intézmény SZMSZ–e, Házirendje, valamint a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

 

3. Az SZMSZ-t az alábbi jogszabályok, rendeletek szabályozzák.

  • 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai
  • A bölcsődei nevelés – gondozás országos alapprogramja
  • A kormány 137/1996. (VIII.28.) rendelete alapján kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és annak 255/2009. (XI.20.) évi módosításai
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.)
  • 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai
  • 11/1994.VI.8. MKM. rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról
  • 14/1994. (VI.24) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
  • 1999. évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól
  • 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
  • 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet módosításáról szóló 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
  • 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
  • 11/ 2010. (X.6.) NEFMI rendelettel módosított a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításairól

 

Kiterjedési köre

  • az óvodai és egységes óvoda-bölcsődei nevelésben résztvevő gyerekek közössége,
  • a gyerekek szülei és törvényes képviselői,
  • a nevelőtestület,
  • az intézményvezető és helyettesei,
  • a nevelő munkát segítők,
  • egyéb munkakörben dolgozók.

 

II.               AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (1) bekezdés alapján a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban az alábbi törzskönyvi alany törzskönyvi bejegyzés napján hatályos, főbb adatai:

 

Az intézmény neve: Nyírturai Móra Ferenc ÁMK

Az intézmény székhelye: 4532 Nyírtura, Arany J. u. 16.

Telephelyek: 4533 Sényő, Kossuth utca 20/C.

Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, általános művelődési központ, egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény                            

 

Az óvoda fenntartójának neve, címe: Nyírtura – Sényő Köznevelési és Közművelődési Intézményfenntartó Társulás, 4532 Nyírtura, Arany János u. 14.

Alapító Okirat kelte: 2013. május 31.

Alapító okirat száma: 33/2013/V.31./ÖKT

                                 35/2013/V.30./ÖKT

Az Alapító okiratban megfogalmazott alaptevékenység: Óvodai nevelés, ellátás, egységes bölcsődei nevelés, ellátás, iskolai életmódra való felkészítés, SNI – gyermekek integrált nevelése.

Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önálló gazdálkodású.

Az intézmény jogállása: Jogi személy.

Adószám: 16825383-2-15

OM azonosító: 201929

Alaptevékenységi besorolás: - Államháztartási szakágazat: 851020 Óvodai nevelés

Szakfeladat megnevezése:

851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011 Óvodai nevelés ellátás

889101 Bölcsődei ellátás

851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

 

III.           A MŰKÖDÉS RENDJE

 

Az óvoda 3 éves kortól és az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység 2 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Gondoskodik az óvodás korú gyermekek neveléséről, felkészít az iskolai életmódra. Ellátja a gyermekek étkeztetését. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más munkakörbe. Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladat ellátását. Az ebből származó bevételt a költségvetésnél figyelmen kívül kell hagyni.

A működésével kapcsolatos döntések elkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek az óvodapedagógusok, a szülők, ill. az SZV elnökei.

Az intézmény világnézeti szempontból semleges, helyiségeiben párt nem működhet.

A vezetők és alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. mellékletének alapján kell meghatározni:

  • csoportok száma
  • az óvónők kötelező óraszáma / megbízásainak alapján az órakedvezmény figyelembevételével/
  • a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
  • az óvoda nyitvatartása valamint
  • óvodapedagógusonként napi 1-1, csoportonként összesen 2 óra átfedési idővel.

 

Az óvodai csoportok létszámát a Ktv. 3. sz. melléklete határozza meg: átlaglétszám 20 fő, maximálisan 25 fő. Egységes óvoda-bölcsőde intézményegységben 20 fő, ebből 5 fő 2 éves korú lehet.

Nyitva tartások vezetése a Ktv. 2. sz. melléklete szerint:

·         közalkalmazottak adataival összefüggő feladat - intézményvezetői

·         a gyerekek adataival összefüggő feladat – óvodapedagógusok feladatkörébe tartozó.

 

1.Pedagógiai program

 

Az óvodában a nevelés - tanulás folyamata az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint folyik. E program alapján készítette el a nevelőtestület a Helyi Óvodai Nevelési Programját, amely alapján 2010. augusztus 03. - tól dolgozik. / fokozatos bevezetés alapján/. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A Helyi Óvodai Nevelési Program, az SZMSZ és a Házirend az óvodavezető irodájában van elhelyezve. A Házirend az intézmény faliújságján is elérhető. A nyitvatartási időben a szülők számára bármikor megtekinthetőek a felsorolt dokumentumok.

A Házirend 1 példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőknek átadjuk, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatjuk.

Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok az intézményvezetőn keresztül továbbíthatók: a fenntartó /önkormányzat/, bíróság, rendőrség, ügyészség részére Ktv. 2. sz. melléklet.

 

   Az óvodában a nevelési év szeptember 01.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, ezt a HÁZIREND is tartalmazza. Erről külön is kapnak a szülők figyelemfelhívást a zárva tartást megelőző két hónappal, ill. írásban nyilvánítanak véleményt egyetértésükről /vagy nem egyetértésükről/. 

 

    A gyerekek napi - heti rendjét, nevelési - foglalkozási - tanulási programját, a gyerekek személyiségfejlődésének pedagógiai – pszichológiai elemzését, a hagyományok ápolását, a képességek fejlődésének összehasonlító elemzését, a szülőkkel való kapcsolattartás elemzését a csoportnaplókban – egyéb értelemszerű vezetésével együtt – kell dokumentálni, ill. a gyerekekről külön - külön vezetett Fejlődési Naplóban.

Ezt a pedagógiai dokumentációs elemző munkát segítheti, kiegészítheti, minden óvodapedagógus a saját autonóm elképzelése és a gyerekek személyiségfejlődésének szükségletei alapján egyéni – külön dokumentációkkal is, ezt a szülőkkel egyeztetni kell, az óvodavezetővel meg kell beszélni. Az intézmény egyéb közalkalmazottjainak munkarendjét a KSZ rögzíti, ill. az évenkénti változások figyelembevételével a helyettes vezetők, amely a minden nevelési év Pedagógiai Munkatervének melléklete is az intézményben az óvodás hittan működéséhez szükséges feltételek biztosítottak, amelyet a szülők igénye alapján az Egyházi Méltóságok szerveznek.

 

2. Az óvoda nyitva tartása, a működés rendje

 

A működés rendje szerint az óvoda a gyermekeket munkanapokon, hétfőtől péntekig tartó időszakban fogadja.

Az óvoda nyitva tartása általános munkarendhez igazodik.

Az iskolai szünetek megkezdése előtt, illetve a munkanap áthelyezések esetén felmérjük, a létszámigényt, és csak az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tartunk nyitva!

Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje, abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.

A nevelési év szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig. tart.

A szorgalmi idő: Szeptember 01-től – május 31-ig. tart.

A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

Az óvoda üzemeltetése a nyári időszakban a fenntartó által meghatározott időpontban szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.

Az intézmény nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb febr. 15-ig, zárva tartásának téli időpontjáról szept. 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 15 nappal kell összegyűjteni és továbbítani.

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervezhet.

A nevelési év rendjét, az intézmény rendszabályait a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban.

 

3. A gyermekek fogadása, távozása

 

A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében 7:00 órától történik. A gyermekek 17:00 óráig történő hazaviteléről a szülő köteles gondoskodni.

Amennyiben alkalmanként ebéd után szeretné elvinni gyermekét, ezt 13:00 órakor teheti meg.

A délutáni pihenő után 15:00 órától, 17:00 óráig folyamatosan lehet haza vinni a gyermekeket.

Épületben tartózkodás esetén a csoportszoba ajtajában, udvari tartózkodás esetén, az udvaron veheti át gyermekét.

Csak az óvónőnek, illetve dajkának személyesen átadott gyermekekért vállalunk felelősséget.

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, össze lehet vonni az óvodai csoportokat. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 30 főt nem haladhatja meg.

 

4. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés

 

Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele, jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratás idejét, és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április hónapban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a 3. életévét (dec. 31-ig a 2 és fél évet).

Az óvodai jelentkezés tényét a gyermekek nyilvántartásához szükséges, hivatalos okirattal igazolt adatait, az óvodai Felvételi és Előjegyzési Naplójában kell rögzíteni. Az óvodai felvételről az óvodavezető dönt.

A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. (Ktv. 121. §. (1.) bekezdés 14. pontja fogalmazza meg, hogy kik tartoznak ide.)

A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki.

A Ktv. 24.§.-a értelmében a tanköteles korú gyermek felvétele kötelező (5 éves gyermek). Az óvodában a gyermekek csoportban való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülő és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. (32/2008.(XI.24.) OKM rendelet 5.§ 20./ a.) pontja alapján.

 

5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

 

A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező a beíratást követő adott év szeptemberétől. A kötelező óvodalátogatás alól az óvoda vezetője, a Község Jegyzője, illetve a gyermekorvos kezdeményezhet felmentést. A csoportvezető óvónők naponta vezetik a Felvételi és Mulasztási naplót. A gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az intézmény vezetőjének, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladta a megengedett mértéket.

Betegség, hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus.

 

6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

 

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Abban az esetben, ha idegen lép az óvodába, a vele találkozó alkalmazott a belépőt az óvodavezetőhöz kíséri. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében zárral, csengővel van felszerelve. Az intézmény alkalmazottai közül bárki ajtót nyithat, miután tájékozódott, felvilágosítást kapott a személy kilétéről.

Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásárokat.

Nkt.24.§ (3) A nevelési – oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.     

 

7.Térítési díjak befizetése, visszafizetése

 

Az óvoda a mindenkori érvényben lévő fenntartói szabályozás alapján térítési díj ellenében vehető igénybe.

A befizetés készpénzzel, számla ellenében minden hónap második hetében történik. Erről a szülők külön figyelemfelhívást is kapnak. A gyermek joga, hogy az intézményben családja anyagi helyzetétől függően szülője vagy az intézmény gyermekvédelmi felelőseinek önkormányzatnál történő kezdeményezésére kedvezményes – ingyenes étkezésben részesüljön, ill., hogy az új Gyermekvédelmi tv. alapján természetbeni támogatásban részesüljön. Befizetett térítési díj a gyermek hiányzása esetén a következő hónapban /túlfizetésként/ elszámolást nyer. Igazolatlan, be nem jelentett hiányzás esetében erre az elszámolási módra a szülő nem tarthat igényt.

 

IV.           AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE

 

1. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai

 

Az óvoda élén vezető beosztású óvodavezető áll. Az óvodai csoportban az óvodavezető, az irányítása alá tartozó óvodapedagógusok dolgoznak.

A vezető és az óvodapedagógus közössége alkotja a nevelőtestületet.  A nevelő - oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak a dajkák. A csoportba beosztott dajka közvetlen vezetője az óvodapedagógus, de munkájukat az óvodavezető is ellenőrzi. A vezető, az óvodapedagógus és a dajkák alkotják az óvoda alkalmazotti közösségét.

Az intézmény hierarchiája:

 

Sényő - Óvodavezető                                                                                   

Nyírtura Óvodavezető – helyettes (tagóvoda-vezető)                                                                                                                                                                                                               

Minőségi Kör vezetője                      Közalkalmazotti Tanács vezetője                           

 Óvodapedagógusok                                                                   

  Dajkák                                                                 

 Óvodai munkát segítők

 

2. Az intézmény képviseleteinek szabályai

 

Az intézmény hivatalos szervek előtt az intézményvezető jogosult képviselni. A vezető távolléte esetén az e feladattal megbízott helyettes is elláthatja e feladatot. A különböző egyéb szervezetek előtt az az óvodapedagógus, aki az adott feladat ellátásával megbízott, képviselheti az óvodát. A nevelőtestület tagjainak kötelessége, hogy az intézmény saját munkaterületén képviselni tudja. Külső szervek felé történő tájékoztatást az intézményt érintő kérdésekről a vezető, vagy helyettese adhat. R.188.§ (1)

 

3.Az intézmény vezetősége

 

·        Óvodavezető

·        Óvodavezető - helyettes – Tagóvoda vezető

·        Óvoda titkár

·        Minőségirányítási vezető

·        Közalkalmazotti tanács vezetője

A kapcsolattartás a vezetők között folyamatos és a szükségletnek megfelelő.

 

4. Feladatmegosztás

 

A vezetőség, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Havonta megbeszélést tartanak, napi kapcsolatban vannak egymással telefonon, vagy személyesen.

 

4.1.Óvodavezető:

Az ellenőrzési feladatait részben megosztva is gyakorolhatja a tagóvodában, az óvodavezető - helyettessel egy - egy részterületen a döntések szakszerű végrehajtását. Biztosítja a szakmai munkaközösségek működését. A nevelőtestület szakmai fejlődése érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók továbbképzését, tapasztalatcseréket szervez. A pedagógiai innováció érdekében szakanyagok feldolgozását szervezi meg, segíti, hogy az óvónők megismerjék a különböző életmódszervezéseket és módszervariációkat. Figyelemmel kíséri valamennyi dolgozó önképzését. Értekezleteket szervez a nevelő munka jobbítása érdekében. Vizsgálati és egyéb tapasztalatairól feljegyzést készít, melyet megbeszél az érintettekkel. Segíti és működteti az óvoda kapcsolat rendszerét. A nevelési – oktatási intézmény vezetője – beleértve a tagintézmény vezetőjét is – akadályoztatása esetén gondoskodik arról, hogy helyettese, vagy esetlegesen a munkaközösség vezetők lássák el feladatait. Az óvoda vezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a közoktatási törvény határozza meg.

 

4.2.Vezető óvónő helyettes (tagóvoda vezető):

A vezető óvónő közvetlen munkatársa, akadályoztatás, távollét esetén felelősséggel helyettesíti a vezető óvónőt. Nevelő - oktató munkát végez az óvoda csoportjában az óvónők munkaköri leírása alapján. Elkészíti az óvoda dolgozóinak munkaidő beosztását, gondoskodik az SZMSZ-ben előírt nyitva tartás betartásáról. Munkatársi értekezletet tart, elkészíti a dolgozók szabadságolási tervét, ellenőrzi a végrehajtást. Részt veszt az SZSZ irányításában. Segít megszervezni a házi bemutatókat, nyíltnapokat. A vezető távolléte esetén gondoskodik az óvoda működési feltételeinek megteremtéséről, hiányzó eszközök, anyagok beszerzéséről. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését. Részt vesz az óvodai statisztikai adatok feldolgozásában. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel. Segíti a leltározást, a selejtezést. A HACCP rendszer működtetéséért felelősséget vállal. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.

Beszámolási kötelezettsége kiterjed:

·         az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára.

·         a belső ellenőrzések tapasztalataira

·         az intézményt érintő megoldandó problémák jelzéseire

 

R.4.§ f, Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:

            138/1992.(X.8.)Korm.r.7.§ (2) A nevelési – oktatási intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak .

R.188.§ (1) A nevelési – oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is az SZMSZ–ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető – helyettesi feladatokat ellássák.

 

5. Vezetési feladatok

 

5.1.Általános vezetési feladatok

 

Nkt.69.§ (2) A nevelési – oktatási intézmény vezetője felel:

a,  pedagógiai munkáért

b, a nevelőtestület vezetéséért

c,a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért

d, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.

e, ünnepek, munkarendhez igazodó méltó megszervezéséért

f, gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

g, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért

h, a munkavállalói érdek – képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködéséért

i, gyermekbaleset megelőzéséért,

j, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

k, a pedagógus etika normáinak betartásáért betartunk és betartatunk

 

Működési feltételek

Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályban előírt szabályozások.

Alapító Okirattal kapcsolatos feladatok

Figyelemmel kíséri az intézmény, Alapító Okiratában foglaltakat, különös tekintettel a tagintézmény sajátosságaira, ha szükséges, módosítást kezdeményez.

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok

Közreműködik – az Alapító Okiratban foglaltak részletezéseként – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében.

Részt vesz az SZMSZ elfogadtatásában, rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.

Házirenddel kapcsolatos feladatok

-          Közreműködik a Házirend elkészítésében, aktualizálásában.

-    Gondoskodik a Házirend

- nyilvánosságáról, és

- ellátottak részére történő átadásáról.

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok

Közreműködik az intézmény minőségpolitikája főbb irányainak meghatározásában.

Közreműködik az intézményi Minőségirányítási Program elkészítésében, annak elfogadtatásában.

Tevékenységét a Minőségirányítási Programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi.

A Minőségirányítási Programhoz illeszkedve részt vesz az intézmény hosszú - és rövidtávú stratégiai programjának elkészítésében.

Adat nyilvántartás, kezelés

Közreműködik az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében betartatja

- a közalkalmazottak személyi adatai,

- az óvodai ellátottak személyi adatai, valamint

- a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat.

Közreműködik a Helyi Iratkezelési Szabályzat elkészíttetésében, és felügyeli az iratkezelést. Ellátatja a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatokat.

A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága

Biztosítja az SZMSZ, a Házirend, a Minőségirányítási Program nyilvánosságra hozatalát.

Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.

Munkáltatói jogkörök gyakorlása

Részt vesz a munkaviszonnyal, a foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásaival kapcsolatos döntésekben, különösen a tagintézmény vonatkozásában.

Továbbképzés, képzés

Felügyeli, ellenőrzi a 7 évenkénti pedagógus továbbképzést.

Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében, különösen a tagintézmény vonatkozásában.

Vezetteti a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartásokat.

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer

Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az illetékes hatóságnak, gyermekvédelmi intézménynek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja.

Esélyegyenlőség

Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és gondoskodik annak végrehajtásáról.

Figyelemmel kíséri az ellátottak ellátáshoz való hozzájutása, illetve az ellátás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesülését.

Munkaidő nyilvántartás

Közreműködik abban, hogy

- a pedagógusok vezessék a munkaidő - nyilvántartást,

            - elkészüljön a feladat ellátási terv, a személyre szóló feladatmegosztás.

 

A vezető további feladatai:

  • A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
  • A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való együttműködés.
  • Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat.
  • Egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása.

 

5.2.Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok

 

Nevelési programmal kapcsolatos feladatok

Közreműködik a nevelési program összeállításában.

Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok

Az intézményvezető utasítására előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.

Irányítja és ellenőrzi a nevelő munkát.

Ellátja – a tagintézmény vonatkozásában – az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat, munkájában aktívan vesz részt, és segíti a szakmai tevékenységét.

Döntési, együttműködési feladatok

R.3.§ (2) Munkatervvel kapcsolatos feladatok

Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjának felhasználásának meghatározása

A szünetek időtartamának meghatározása.

Nemzeti, óvodai ünnepek időpontjának jelölése.

Előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontjának meghatározása.

Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, nyílt nap tervezett időpontjának megjelölése.

Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.

Dönt a gyermekek intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában hatáskörébe tartozó ügyekben, az intézményvezető utasításai szerint.

Együttműködik a(z)

- munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,

- szülői szervezetekkel.

 

5.3.Az óvodapedagógus kötelessége

Nkt.62.§ (1)

 

A pedagógus alapvető feladata a rá bízott gyermekek Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerinti nevelése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési terv figyelembe vételével végezze munkáját.

 

·         Nevelő és oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.

·         Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a gyógypedagógussal, szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását elősegítse.

·         Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilván tartsa a tehetséges tanulókat.

·         Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés, magatartási szabályainak elsajátítását és törekedjen azok betartására.

·         Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermeket.

·         A szülőt rendszeresen tájékoztassa a gyermek teljesítményéről, magatartásáról.

·         A gyermek testi, lelki egészségének fejlesztése, megóvása. Munka és balesetvédelmi előírások betartása és betarttatása, veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása, szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával.

·         A gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.

·         Az ismereteket változatos módszerekkel közvetítse, gyermekcsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a gyermekek tevékenységét.

·         Részt vegyen a számára előírt pedagógusi továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát.

·         A pedagógiai programban és az SZMSZ–ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse.

·         Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

·         Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket.

·         Megőrizze a hivatali titkot.

·         Hivatásához méltó magatartást tanúsítson.

·         A gyermek érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

·         Közreműködik a gyermek - és ifjúságvédelmi munkában.

·         Részt vesz a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységben.

·         Közreműködik a – a tagintézmény vonatkozásában – gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok elvégzésében.

 

5.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

 

Biztosítja az óvoda a pedagógiai munkájának jogszerű működését, elősegíti az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Megfelelő számú adatot és tényt biztosít az intézmény, nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

 

Nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak:

Az óvodavezető - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

 

·         az óvoda vezetője

·         az óvodavezető – helyettes (tagóvoda vezető)

 

Az ellenőrzési terv az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, ill. dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzése része az intézményi minőségirányítási program ellenőrzési fejezetének, mely részletesen tartalmazza az ellenőrzési területeket, módszereket, gyakoriságot és felelősöket.

Fontos:

·         pedagógusok munkafegyelme

·         a foglalkozások pontos megtartása

·         a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

·         a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja

·         az óvónő - gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása

·         a nevelői munka színvonala a foglalkozásra való előzetes felkészülés, tervezés, alkalmazott módszerek, a gyermekek és munkájuk megtartása, a pedagógus egyénisége és magatartása a foglalkozásokon, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

·         Szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, csoportlátogatás.

·         Speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

 

Az ellenőrzés fajtái:

·         Tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés.

·         Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében.

 

5.5  Egyéb munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések

 

A továbbképzés elvi rendje

Országos és megyei, városi szervezésű továbbképzésekre önként jelentkezés alapján, a vezető engedélyével vehet részt az óvodapedagógus munkaidőben. A részvételi díjat a költségvetésben biztosított keretig az óvoda téríti. Egyéb a továbbképzéssel kapcsolatos szabályokat a Továbbképzési Szabályzat tartalmazza.

A jutalmazás rendje

A dolgozók jutalmazására az óvoda vezetés egyetértésével, a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével van mód.

A jutalmazás alapelvei a nevelő - oktató munkában elért példás eredmény, az óvoda munkatervében kitűzött feladatok megvalósítása, példamutató magatartás az óvodai életben.

Kitüntetés

Kitüntetésre való felterjesztés az óvodavezető feladata. Javaslatot tehet az óvodavezető-helyettes, közalkalmazotti tanács vezetője. Alapelve a hosszú, tartós, magas színvonalon végzett munka.

Minőségi kereset kiegészítés

Minőségi munkavégzéséért járó kereset kiegészítés intézményen belüli odaítélésének szempontjait a következőkben határozza meg:

°         Helyesen értelmezi – e a pedagógus a „ pedagógiai módszertani szabadságot”.

°         Munkaköri kötelességeken túli feladatok vállalása (községi rendezvényeken való aktív részvétel, pályázatok írása, innovációs tevékenység).

°         Mennyiben nyilvánul meg felelősségérzete saját munkájával szemben, a gyermekekkel szemben, az egész intézmény működése szempontjából.

°         A nevelői hivatástudat érvényesül – e munkája során.

°         A közösségben végzett munka, emberi magatartás, segítőkészség figyelembe vétele.

°         Az óvónő – önállóságát megtartva - saját módszereit milyen eredményesen hasznosítja csoportjában.

°         Az óvónő értékelő munkájának tükröződése, az eredmények értékelése, mérése.

°         Folyamatos önképzés megjelenik - e munkája során.

°         A továbbképzéseken szerzett tapasztalatok felhasználása a mindennapi munka során, átadása más kolléganőknek.

°         A munka - közösségekben végzett munka színvonala, mennyire jellemzőek az óvónőre a következők: szakmai ismeret és jártasság, elemző készség, ítélőképesség, pontosság, írásbeli - szóbeli kifejezőkészség, kapcsolatteremtő - fenntartó készség, szorgalom, igyekezet, az általa vezetett csoport, munkájának szervezettsége.

 

·         Intézményi teljesítményértékelés

Az óvoda dolgozóira vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kidolgozott „Teljesítményértékelési Rendszer”-t az intézmény Minőségirányítási programja tartalmazza. Az abban foglaltak vonatkoznak az óvoda minden határozatlan munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóira.

 

V.               AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK

 

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:

·         az Alapító Okirat

·         az óvoda Nevelési Programja

·         az óvoda Minőségirányítási Programja

·         az óvoda Éves Pedagógiai Terve

·         Házirend

·         jelen SZMSZ

 

Alapító Okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

 

Az Óvodai Nevelés Programja, mely tartalmazza

·         az óvoda nevelési alapelveit,

·         azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiség fejlődését, közösségi életre való felkészülését, a szociálisan hátrányos gyermekek differenciált fejlesztést, fejlődésének segítését,

·         a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

·         a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködés formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

 

Az intézményi Minőségirányítási Program

A minőségfejlesztési rendszer célja:

·         A nevelőmunka mérhető és eredményes ellátása.

·         A pedagógiai hatékonyság vizsgálata.

·         A folyamatos fejlődés garantálása.

 

Házirend

A Házirend a jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény működésének belső szabályozója. A Házirend a gyermekekre, pedagógusokra, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre terjed ki, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítik kötelezettségeiket.

Nkt.25.§ (2)

 

 

Az óvoda Éves Pedagógiai Munkaterve

Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az Éves Pedagógiai Munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el.

Nkt.72.§ (5) A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

 

VI.           INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

 

1. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében

 

Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint az óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségügyi és testi épségük védelmükre vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. A séták biztonságos lebonyolításához 30 fős létszámú csoport esetén, 3 fő pedagógus jelenléte szükséges. A gyermekeket veszélyes helyre vinni nem szabad. A gyermekekkel ismertetni és gyakoroltatni kell a legalapvetőbb közlekedési szabályokat, az utcai magatartás szabályaiért a gyermekcsoportok kíséretéért a felnőttek felelősek.

Egész napos kirándulást csak a szülők beleegyezésével és a gyermekek megfelelő ellátása mellett lehet szervezni. A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni.

 

2. Az alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében

 

A gyermekek testi épségét veszélyeztető tárgyakat, eszközöket, a gyermekek jelenlétében használni nem szabad. A foglalkozási eszközöket (olló, tű, szög, fűrész stb.) a gyerekek csak gondos felügyelet mellett használhatják. Az óvoda épületében a gyermekek számára lábbal elérhető helyen lévő üveges ajtót, törésmentes fóliával kell ellátni.  Villanykapcsolók, csatlakozók csak lezárt vakdugóval maradhatnak. Az óvodai kapukat, bejárati ajtókat a gyermekek számára el nem érhető magasságban tolózárral kell felszerelni. Az óvoda udvarán építőanyagokat és más balesetet okozó anyagokat és eszközöket tárolni, valamint a gyermekek jelenlétében járművel közlekedni nem szabad. Az udvar balesetveszélyes játékfelszerelését (hinta, csúszda, mászóka) a gyermekek csak nevelői felügyelet mellett használják. Biztosítani kell a balesetmentes ételszállítást, tárolást. Forró ételt a gyermekek közé bevinni tilos! Az épület festése, felújítása átépítése közben az óvoda nem üzemelhet. Az óvoda csak a biztonsági követelményeknek megfelelő játékokat vásárolhat.

Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületében (erre kijelölt helyiségben előszoba, öltöző, stb.) megérkeznek, illetve akiket az óvónő, vagy dajka átvett. Az óvodából hazatérés közben bekövetkezett balesetért az óvoda dolgozói nem vonhatók felelősségre. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.

 

3. Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén

 

Az óvoda pedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni:

·         A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni.

·         Ha szükséges orvost kell hívni.

·         Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni.

·         A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni.

·         A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.

Az elsősegély nyújtáskor csak az teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítésben részt venni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítést az óvodavezető végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyerek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg.

A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia.

R.169.§ (1) A nevelési – oktatási intézményben bekövetkezett gyermek baleseteket nyilván kell tartani.

R.169.§ (2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermek baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A bekövetkezett balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig eljuttatni a fenntartónak, illetve egy példányát a szülőnek, valamint az intézményben egy jegyzőkönyv megőrizendő.

R.169.§ (4) A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy kell bevonni.

 

4. Gyermekvédelmi feladatok

 

Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében, és megszüntetésében, együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik a családok, gyermekek személyiségjogainak védelmében. Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. 

 

Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, munkák elősegítése.

 

4.1. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai

 

·         Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.

·         Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, hatósággal.

·         A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza.

·         Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel.

·         A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvoda gyermekvédelmi feladatairól.

 

4.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai

 

Tájékoztatja a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal. A pedagógus jelzése alapján családlátogatás keretében, megismeri a gyermek otthoni környezetét. Gyermekbántalmazás, veszélyeztető tényező esetén, értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja a szülőket a fontosabb gyermekvédelmi intézményekről.

 

4.3. Óvodapedagógusok feladatai

 

Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetét, fejlődési ütemét. Szükség esetén családlátogatás keretében törekszenek az okok feltárására. Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. Fokozottabb segítségadással, törődéssel, segítik a gyermek lelki problémáinak feldolgozását. Egyéni Fejlesztési Terv alapján elősegítik az ingerszegény környezet miatt hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését. Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára. Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására.

 

4.4. Dajka feladatai

 

Minden gyermek esetében szerető gondoskodással segítik testi, lelki, szükségleteik kielégítését - öltözködés, étkezés, mosdóhasználat stb.

Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására. Veszélyeztető tényezőről tájékoztatja az óvónőt.

 

5. Az iratkezelés szabályai, ügyvitel

 

Beérkező iratok és küldeményének kezelése.

Az intézményben hivatalos iratot az óvoda vezetőjének kell átadni. Az intézménybe beérkező posta átvételére az óvoda vezetője, illetve megbízólevéllel rendelkező dolgozó a jogosult.

Névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az intézményvezető vagy a helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmazhat.

Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézményfelelős vezetője elolvassa és iktatja, rendelkezik az ügyintézés személyéről, határidejéről. A folyóiratok évenkénti kezelését az azzal megbízott óvónő végzi.

 

Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele

 

Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézményfelelős vezetője ír alá, és lát el körbélyegzővel.

Az átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően iktatókönyvben iktatószámmal kell ellátni. Az óvoda iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszerrel működik.

A hivatalos iratok irattárolását és selejtezését a hatályos jogszabályokban, a selejtezési és leltározási szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell végezni.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített, papíralapú nyomtatványok az intézmény irattárába kerülnek. Hitelesítő az óvoda vezetője, illetve a nevelőtestületből hatáskörrel rendelkező személy.

 

6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

 

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről, és a fenntartó értesítéséről.

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet, akadályozása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a Tűzriadó Terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja alapján az óvodavezető dönt.

 

7. A dohányzással kapcsolatos előírások

 

Az óvoda területén és a bejárattól az utcafronton 5 - méteren belül TILOS a dohányzás!

 

VII.        AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI

 

Nkt.25.§ (5) A nevelési – oktatási intézményeknek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres egészségügy vizsgálatának megszervezéséről.

R.128.§ (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési – oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

R.128.§ (3)

A nevelési – oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

·         az egészséges táplálkozás,

·         a mindennapos testnevelés, testmozgás,

·         a testi és lelki egészség fejlesztése,

·         baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,

·         a személyi higiéné területére terjednek ki.

R.128.§ (5)

A nevelési – oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető értékelhető módon tervezzük a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.

 

Az óvodavezető feladata:

Az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Nevelési évenként meghatározott időpontban a védőnő látogatja az óvodát.

Feladata: A gyermekek magasság, súly, és vérnyomás mérése, valamint egyéb szűrővizsgálatok végrehajtása.

Nevelési évenként minden gyermek egy alkalommal részt vesz: fogorvosi, szemészeti, hallási vizsgálaton. A kötelező védőoltásokat a gyermekek a rendelőben kapják meg.

A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről, és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítésről. Fertőző gyermekbetegség esetén, illetve a családban előforduló megbetegedést a szülőnek jelenteni kell az óvodában. Az intézményben előforduló fertőző megbetegedéseket a szülőknek a csoportok faliújságain jelezzük.

Az intézményben a megbetegedések elkerülése érdekében figyelmet fordítunk a rendszeres fertőtlenítésre, a tisztaság megőrzésére.

 

Az óvoda alkalmazottjai kötelezően részt vesznek az éves orvosi szűrővizsgálaton.

Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.

 

VIII.    AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

 

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

 

1. Szülői szervezet (közösség)

 

Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösség működik. Az óvoda szülői munkaközösségét egy helybeli SZK elnök, valamint egy - egy képviselő szülő alkotja.

2012.I.tv.119.§ (4) Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermekei jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

 

1.1. Vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartása

 

Csoport szintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az ő hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető tart kapcsolatot. A szülői közösség vezetőjével közvetlenül az intézményvezető tart kapcsolatot. Az óvodai szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: a SZMSZ-nek, a Munkatervnek a szülőket érintő részének kialakításában, a gyermekek fogadásának módjában, a Házirend megállapításában, az óvodai és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

 

1.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása

 

Az óvoda egészének életéről, az óvodai Munkatervről, az aktuális feladatokról az óvodavezető az óvodai szülői értekezleten, az óvoda faliújságján elhelyezett plakátokkal írásbeli tájékoztatón keresztül tart kapcsolatot.

A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik családlátogatáson, nyíltnapokon, nyilvános ünnepeken, szülőértekezleten, faliújságra kitett információkon keresztül és egyéb óvodai rendezvények során.

 

2. Nevelők közösségei

 

A nevelőtestület

 

A nevelőtestület a közoktatási törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakör betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési, és javaslattételi jogkörét az Nkt.25.§ (4) határozza meg.

A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

 

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

·         A Nevelési Program és módosításának elfogadása.

·         Minőségirányítási Program elfogadása.

·         Az SZMSZ és módosításának elfogadása.

·         Az óvoda Éves Munkatervének elfogadása.

·         A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.

·         A nevelő testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.

·         A Házirend elfogadása.

·         Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

·         Jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető – helyettes megbízás visszavonása előtt.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre (kivétel ez alól a Nevelési Program és az SZMSZ elfogadása ).

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról.

 

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

·         a Nevelési program

·         az SZMSZ

·         a Házirend

·         a Minőségirányítási program

·         a Munkaterv

·         az Óvodai munkára irányuló átfogó elemzés

·         a Beszámoló

Elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető – helyettes, akadályoztatása esetén a minőségfejlesztési team – vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet 2 nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestületi alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

·         a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezetők, hitelesítők nevét, a jelenlévők számát

·         az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét

·         a meghívottak nevét

·         a jelenlévők hozzászólását

·         a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását

·         a határozat elfogadásának szavazási arányát

 

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül 2 hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvben aláírók hitelesítenek.

 

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatai - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezlete az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:

·         Nevelési évet nyitó értekezlet

·         Őszi nevelési értekezlet

·         Tavaszi nevelési értekezlet

·         Nevelési évet záró értekezlet

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 2/3-a, valamint az óvoda vezetője szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni.

 

3.  A dajkák és technikai dolgozók közössége

Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.

 

4. Minőségfejlesztés

A minőségfejlesztési csoport létszáma a nevelőtestület létszámával azonos, valamennyi pedagógus a tagja. A döntések a csoporton belül többségi szavazattal történnek. A csoport beszámolási kötelezettsége folyamatos az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek. Félévkor szóbeli összegzés a munkáról, év végén írásbeli beszámoló.

Minőségfejlesztési team vezető:

Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi.

Felelős:

·         A minőségfejlesztési team éves munkatervének elkészítéséért.

·         Az alkalmi munkacsoportok megszervezéséért.

·         Az aktuális feladatok végrehajtásának ellenőrzéséért.

·         Az érintett partnerek folyamatos, írásbeli tájékoztatásáért.

·         A minőségirányítási program végrehajtásáért, ellenőrzéséért.

Részletes feladatait az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza.

 

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:

·         az alkalmazotti közösség

·         a nevelőtestület

·         a minőségfejlesztési team

·         a dajkák, technikai dolgozók közössége

·         az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezető és a választott képviselők közreműködésével az óvodavezető fogja össze

A kapcsolattartás formái:

·         értekezletek

·         megbeszélések

·         fórumok

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre, a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

5. Közalkalmazotti Tanács

 

Az óvodában a dolgozók érdekvédelmi szervezete a Közalkalmazotti Tanács. Az óvoda vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.

Az óvoda vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését.

Az óvoda vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.

Az óvoda működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik.

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, az intézmény feladatainak megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, és módosításával, a vezetőjének megbízásával, és a megbízásának visszavonásával kapcsolatban.

A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja.

Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

Az óvoda minőségirányítási programját illetően az alkalmazotti közösséget elfogadási jog illeti meg.

 

IX.           KÜLSŐ KAPCSOLATOK  RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA

 

R.4.§ i,

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, az iskolaérettségének elbírálásában közreműködő Nevelési Tanácsadóval, Szakszolgálattal, az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvoda az általános iskola képviselőjével megállapodásban rögzíti az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködését. Az óvodavezető feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatot tartson:

·         az egészségügyi szolgáltatóval

·         az egyházak képviselőivel

·         a pedagógiai és szakmai szolgáltatókkal

·         a Nevelési Tanácsadóval

·         az általános iskola képviselőivel

·         gyermekjóléti szolgálattal

 

X.               AZ ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK RENDJE

 

Óvodánk néphagyományai

·         Mihály-nap

·         Adventi gyertyagyújtás

·         Karácsony, betlehemezés

·         Farsang

·         Húsvét

·         Pünkösd

A külső világ megismerésének jeles napjai

·         Az Állatok világnapja

·         Víz világnapja

·         A Föld napja

·         Madarak és Fák napja

Az óvodánk jeles napjai

·         Októberi egészségnap

·         Mikulás

·         Karácsonyi vásár

·         Tavaszébresztő rendezvény

·         Születésnapok megünneplése

·         Gyermeknap - mozogj velünk

·         Évzáró - Ballagás

·         Iskolalátogatás

·         Könyvtár, színház, múzeumlátogatás

·         Oviszínház

 

Nemzeti ünnepeink

Mindezek az ünnepek segítik a gyermek szocializálódását, társadalomba való beilleszkedését és hazaszeretetét.

A külső világ tevékeny megismerése hozzájárul:

·         Az önálló véleményalkotáshoz.

·         A döntési képesség megalapozásához.

·         A probléma megoldó képesség megalapozásához.

·         A benne rejlő anyanyelvi nevelés komplexitásához.

·         A kotráskapcsolatok fejlesztő hatásának érvényesítéséhez.

A hagyományok konkrét csoportszintű tervezését, elemző értékelését a csoportnaplók nevelési – tanulási folyamatának és szervezési feladatoknak kell tartalmazni / csoportszintű specialitások.

Az intézmény működésével kapcsolatos hagyományok, ünnepnapok:

·         Szakmai napok szervezése a Pedagógiai Munkaterv és a szakmai munkaközösségi program ütemezése alapján nevelési évente 2-3 alkalommal.

·         Továbbképzéseken, tanfolyamon szerzett ismeretek átadása, megvitatása a továbbképzéseken.

·         Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról nevelési évente a pedagógiai munkaterv ütemezése szerint 2 alkalommal.

·         Pályakezdő és belépő dolgozók köszöntése munkahelyi szinten, a patronálóik kijelölését a helyettes vezetők koordinálják.

·         Távozó dolgozók, nyugdíjba menő közalkalmazottak búcsúztatása intézményvezető, érdekvédelmi szervezetek feladatai.

·         Közös ünnepélyek szervezése:

-           kirándulás, pedagógusnap

-          jubiláló közalkalmazottak köszöntése.

 

Házirend

Nyírturai Móra Ferenc ÁMK

Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde

HÁZIREND

 

TARTALOMJEGYZÉK

1.Az óvoda általános adatai

2.A Házirend hatálya

3.Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát

4.A gyermekek jogaik az óvodában

5.A gyermekek kötelességei

6.Egyéb jogszabályok

7.A szülő joga és kötelessége

8.A család és az óvoda kapcsolattartása, az együttműködés lehetőségei

9.Egyéb biztonságot garantáló szabályok

10.Pedagógiai munka az óvodában

 

Melléklet

1.sz. Melléklet  Az óvoda napirendje

 

1. AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS ADATAI

Nyírturai Móra Ferenc Általános Művelődési Központ

 

Az intézmény székhelye: Nyírturai Móra Ferenc ÁMK Óvodája

                                           4532 Nyírtura Arany János út 16.                             

Az intézmény tagóvodája:Nyírturai Móra Ferenc ÁMK Sényői Tagóvodája 

                                             4533 Sényő, Kossuth u. 20/

 

2.  A HÁZIREND HATÁLYA

·         Ez a házirend intézményünkbe járó gyermekeknek, és szüleiknek és valamennyi intézmény használójának készült. Kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek érdekében tartsák be.

·         A Házirend előírásai az óvodák teljes nyitva tartási ideje alatt szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a nevelési program alapján szerveznek az óvodák.

·         A Házirend jogforrás, melynek megsértése jogsértés.

A Házirendre vonatkozó jogszabályok

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

·         5.§ A Házirend

·         20.§ Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése

·         51.§ A gyermek mulasztásával kapcsolatos jogszabályok

1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól

A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai:

A Házirend tervezetét az óvodapedagógusok, a szülők javaslatainak figyelembe vételével az óvodavezető készíti el. A tervezetet megvitatják az óvoda munkatársai ( óvodapedagógusok, a pedagógiai munkát segítő technikai dolgozók és a szülők közössége ). Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti: az óvoda vezetője, a nevelőtestület, szk.

A házirend módosításait a fent említett szabályok szerint kell minden nevelési év kezdetén végrehajtani.

Az óvoda működési rendje:

A nevelési év: szeptember 01–től augusztus 31–ig tart.

Oktatási év: szeptember 01–től június 15-ig tart.

Nyári életrend: június 15-től augusztus 31–ig tart. A nyári zárásról minden év február 15. – ig értesítjük a szülőket. Oktatás nélküli napok száma: 5 nap ( a KT. értelmében ) – melyről a szülőket legalább 1 héttel előtte értesítjük – ügyelet az igényeknek megfelelően. Decemberben, az iskola szünet idején az óvoda zárva tart.

Az óvoda napi nyitvatartása: reggel 7.oo órától 17.00 óráig.

Reggeli és délutáni ügyelet rendje: 7.00 órától 7.30 óráig, majd délután 16.00 – 17.00 óráig a csoportok összevontan működnek.

A gyermekek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra – KT.24.§. ( 4 )

3. MIKOR VEHETI IGÉNYBE A GYERMEK AZ ÓVODÁT

Az óvodai felvétel, átvétel eljárásrendje

·         az a gyermek, aki a 2. életévét betöltötte, jogosult az egységes bölcsődei óvodai ellátásra, az iskolaérettség eléréséig, max. 7 éves koráig.

·         Az óvodába csak az a gyermek vehető fel, aki egészséges és rendelkezik orvosi igazolással.

·         A gyermek abban az évben, amelyben 5. életévét betölti, legalább napi 4 órában köteles óvodába járni. Ha a gyermek a kötelező óvodai tartózkodás ideje alatt (5 éves kortól) 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.

4. A GYERMEKEK JOGAIK AZ ÓVODÁBAN (KT.10.§)

·         A nevelési év során biztosítjuk a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelését, személyiségének kibontakoztatását, a fejlődését veszélyeztető helyzet, elhárítását, a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődését segítő különleges ellátást.

·         A gyermek érdekeit, emberi méltóságát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben tartjuk. Az óvodában a szülő sem bántalmazhatja a gyermekét, és más gyermekével kapcsolatban sem tanúsíthat fenyegető magatartást.

·         Képességének, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, részt vegyen képességének megfelelően felzárkóztatásban, ill. tehetséggondozásban, szükség esetén speciális pedagógiai szakszolgálattól segítséget kapjon fejlődéséhez,

·         A gyermekek nevelése és oktatása az óvoda nevelési programja alapján történik.

·         Az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, az óvodai napirendet életkorának megfelelően alakítsák ki. (1. sz. melléklet)

·         Rendszeres egészségügyi felügyeletben és egészségügyi ellátásban részesüljön.

5. A GYERMEK KÖTELESSÉGEI (KT.10.§)

Viselkedésével ne akadályozza a többi gyermek testi épségét, tevékenységét fejlődésükhöz való jogát. Az óvoda eszközeire, berendezéseire, mind az épületben, mind az udvaron vigyáznia kell!

5.1. Az óvodába járó gyermekek és szüleikre vonatkozó feladatok

            A gyermek ruházata az óvodában:

-  A szülő feladata, hogy a gyermek gondozottan, megfelelő ruházatban érkezzen az óvodába.  A gyermek ruhái legyenek jellel ellátva, így elkerülhetjük ezek elcserélését.

-  Fontos, hogy a szülő biztosítson gyermeke számára váltóruhát, váltócipőt, és tornafelszerelést. Ezek tárolása a gyermek zsákjában történik.

-  A gyermek személyes holmiját az öltözőben jellel, vagy névvel ellátott polcon helyezzék el.

-  Réteges öltözködést, öltöztetés jellemezze a gyermekek ruházatát, hogy módunkban álljon az időjárásnak megfelelően átöltöztetni őket.

Az óvoda biztosítja a foglalkozásokhoz szükséges alapvető eszközöket, de örömmel fogadunk minden olyan eszközt, adományt, amit az óvónővel egyeztetnek.

5.2. A gyermekek étkeztetése az óvodában

-  A térítési díj befizetése minden hónapban az élelmezés vezetőnél lehetséges.

A  kérésére térítési díj kedvezményben részesülhet az a gyermek, aki

·         3 vagy többgyermekes családban él (50%)

·         tartósan beteg (50%)

·         rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül (100%)

-  A rászoruló családok az Önkormányzat Szociális Irodáján igényelhetnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, amely határozat bemutatásával díjmentessé válik a gyermek.

-  Az óvodában biztosítjuk a napi háromszori kulturált, a gyermek tápértékének megfelelő étkezést. Szükség esetén biztosítjuk az átlagostól eltérő étkezést.

-  A gyermek hiányzását a szülőknek az adott napon 8.00 óráig jeleznie kell.

5.3. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat!

Az óvodába újonnan felvett gyermek óvodába lépése előtt a gyermek orvosának nyilatkozata, igazolása szükséges, hogy a közösségben tartózkodhasson. Minden esetben, betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét a közösségbe.

Fertőző betegség esetén a szülőknek bejelentési kötelezettsége van. Beteg, megfázott, még lábadozó gyermek a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehet óvodai közösségben! Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása!

-  Az óvodában gyógyszert nem adunk a gyermekeknek, kivéve asztmás gyermeknek (pipa használat).

- Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük és azonnal értesítjük a szülőt a gyermek elviteléről. Ha a gyermek állapotát súlyosnak ítéljük meg, azonnal orvost, vagy mentőt hívunk. 

-  Baleset esetén azonnal elkülönítjük a gyermeket, gondoskodunk a fertőtlenítésről, orvost hívunk, ezzel egy időben értesítjük a szülőt.

-  A védőnő által végzett tisztasági vizsgálat során tapasztaltak megszüntetésében a mindenkor érvényben lévő jogszabályi – és hatósági intézkedések szerint járunk el. pl.: tetű esetén. Ebben a szülő fokozott felelősségére és kötelezettségére építünk. Hajtetű észlelése estén a szülő köteles gyermekének haját megfelelően lekezelni, ezt követően igazolással hozhatja az óvodába.

 

6. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK

-  A csoportszobába a szülő az ajtóig kísérje gyermekét, minden esetben személyesen adja át az óvónőnek. A hozzátartozó csak a legszükségesebb ideig tartózkodjon az óvodában, indokolatlanul ne akadályozza a csoportban dolgozó óvónőt a munkájában.

-  Az óvoda környezetének, rendjének, tisztaságának megóvása közös feladatunk, ezért számítunk a szülők segítségére, példamutatására.

-  A gyermek saját játékát, alvásnál használt, megnyugtató eszközét behozhatja az óvodába, de ezekért felelősséget vállalni nem tudunk.

-  A gyermek ékszereket lehetőleg ne viseljen, mivel ezek miatt baleset érheti. Az értékekért felelősséget nem vállalunk!

-  Az óvoda területén, illetve 5 m – es körzetében - beleértve az udvart is - égő cigarettával tartózkodni, illetve ott dohányozni TILOS.

-  A hozzátartozó, ha megérkezett gyermekéért, kérjük ne tartózkodjon a kelleténél tovább az óvoda udvarán, mert a csoportot felügyelő óvónők nem tudják kellően átlátni a játszó gyermekek sokaságát. A gyermekek elvitelekor minden esetben szólni kell az óvónőnek!

-  Ha a gyermekért az óvoda zárásáig nem érkezik meg a szülő, abban az esetben telefonon értesítjük a hozzátartozókat, és érkezésükig a délutános dajka néni van vele az óvodában.

7. A SZÜLŐ JOGA ÉS KÖTELESSÉGE

7.1. A szülő joga

-  A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A gyermekek felvételéről az óvodavezetője dönt.

-  A sajátos nevelési igényű gyermekek esetén felvételét meg kell, hogy előzze szakértői vizsgálat.

-  Az óvoda nem tagadhatja meg a gyermek felvételét az alábbi esetekben:

·         Ha a gyermek betöltötte a 2. életévét és hátrányos helyzetű.

·         Ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény által jogosult a napközben ellátás igénybevételére.

·         Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte.

-  A szülő joga, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény SZMSZ-ét, Házirendjét, Pedagógiai programját, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.

-  Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről tájékoztatást kérjen, gyermeke neveléséhez segítséget, tanácsokat kapjon.

7.2. A szülő kötelessége

-  A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, óvodai nevelésben való részvételét, valamint tankötelezettségének segítését.

-  Rendszeres tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó óvodapedagógussal, és részükre az együtt nevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.

-  Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait.

-  Az óvoda részére a szükséges dokumentumokat kitöltse, az őt érintő, de gyermeke óvodai ellátásához nélkülözhetetlen dokumentumokat betekintésre átnyújtsa (szakértői vélemények, ingyenességi határozatok stb.), azok lejárati határidejét figyelemmel kísérje amennyiben továbbra is érintett, úgy gondoskodjon azok időbeli meghosszabbításáról, még az érvényesség lejárata előtt.

7.3. A szülők tájékoztatása

A szülőket az óvoda életéről, az óvoda munkatervéről, az aktuális feladatokról a csoportvezető óvónők szülői értekezleteken adnak tájékoztatást, melynek időpontjait hirdetőtáblán függesztjük ki az éves munkaterv alapján. Az intézményvezető a tanévnyitó szülői értekezleten ad tájékoztatást az új szülők számára.

8.A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSA, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

-  Annak érdekében, hogy a gyermeket a neki legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképp keressék fel a csoportvezető óvónőt, az óvoda vezetőjét, és velük közösen igyekezzenek megoldást találni. Kirándulások, rendezvények alkalmával építünk a szülők aktív támogatására.

-  Az óvoda dolgozóival közösen felelős abban, hogy a gyermek a magatartási szabályokat betartsa.

-  A szülőknek lehetőségük van rá, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában megfelelő fórumokon aktív részvételre, ötletükkel segítsék elő a közös gondolkodást:

·         Szülői értekezletek

·         Nyílt napok, közös rendezvények

·         Óvodapedagógusokkal való rövid, esetenkénti megbeszélések

·         Fogadóóra (közösen egyezetett időben)

·         Az óvónővel vagy a vezetővel történő, esetenkénti megbeszélések (szükségnek megfelelően)

·         A faliújság közös használata is az információk átadását segíti (folyamatos)

-  A kellemes közösségi élethez hozzájárul a szülők önszerveződő, segítő együttműködése.

 

9. EGYÉB BIZTONSÁGOT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK

9.1.Az óvoda bejáratának nyitva tartása:

 6.00–17.00 óráig az óvoda nyitva tart, idegenek az óvoda épületében csak indokolt esetben tartózkodhatnak.

9.2.Bombariadó, tűzriadó

Vészhelyzetben a mindenkor óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrséget, és közben utasítást ad az óvoda kiürítésére. Tel.: 107

A csoportok a menekülési irányban hagyják el az épületet. Tűzriadó esetén a tűz keletkezésétől függően a csoportszoba ajtaján, vagy ablakán történik a gyermekek kiürítése, közben az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltóságot. Tel.: 105. A folyosón történő poroltókkal meg lehet indítani a tűz eloltását, a tűzriadó terv szerint kijelölt személyeknek.

10. PEDAGÓGIAI MUNKA AZ ÓVODÁBAN

Célunk olyan gyermekek nevelése, akik az élmény gazdag mindennapok megélésével vonzódnak a meséhez, zenéhez, és az alkotó tevékenységekhez. Nevelőmunkánk során a néphagyományokra, és a művészetek eszközeivel való tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt. A művészetek eszközeit az érzelmi nevelés szolgálatába állítjuk, megalapozva a szülőföldhöz és a társakhoz pozitív érzelmi kötődést.

A tevékenységeink keretét a hagyományőrzés adja:

·         Mihály-nap

·         Almaszedés

·         Adventi gyertyagyújtás

·         Mikulás

·         Karácsony

·         Farsang

·         Húsvét

·         Anyák napja

·         Évzáró – ballagás

·         Gyermeknap

Gyermekeinkkel sokat tartózkodunk szabadban, sétákat, kirándulásokat szervezünk, mely során megismerkedhetnek a szűkebb és tágabb környezetükkel. A környezettudatos magatartás, a környezetet szerető és a környezetért felelős életvitel formálása a művészetek eszközeivel. A komplex élmények nyújtása segíti a gyermeki személyiség egészére irányuló sokoldalú, harmonikus fejlődését.

Fejlesszük a gyermek gazdag érzelmi skálát, erősítjük a magasabb rendű érzelmek fejlődését.

Folyamatos napirendbe ágyazva biztosítjuk a gyermekek mozgásfejlesztését, egészséges életmódra nevelését.

Az óvodai nevelésünk befogadó központú, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.

A Házirend az óvodai faliújságon megtekinthető, valamint a nevelési év első szülői értekezletén a csoportokban felolvasásra kerül. A Házirend valamennyi intézmény használóra KÖTELEZŐ!

Mellékletek

1.sz. melléklet

AZ ÓVODA NAPIRENDJE

 

7.00 – 7.30

Gyülekezés, közös játék, együttes tevékenység a gyülekező csoportban.

 

 

Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában.

A szabad játék feltételeinek megteremtése.

Nevelés és fejlesztés, különböző élményszerzési lehetőségek biztosítása.

7.30-12.00

Mindennapos testnevelés tornateremben vagy a szabadban.

Tízóraihoz készülődés. Az étkezéssel kapcsolatos egészségügyi teendők elvégzése.

 

Tízórai, a kulturált étkezés lebonyolítása.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elkezdett játék folytatása.

Tervszerű kötött, ill. tervszerű kötetlen tevékenységek (az óvodapedagógusok döntése alapján, tapasztalatszerzés).

Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek fejlesztése.

Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendezése:

·         vers, mese

·         ének, ének - zene, énekes játék

·         rajzolás, mintázás, kézimunka

·         részképességek fejlesztése egyéni formában

A természet adta lehetőségek kihasználásával külső világ élményei, megfigyelések, séták, ill. udvari játék.

 

 

12.00 - 13.00

Az étkezéssel kapcsolatos egészségügyi szokások, és munkajellegű tevékenységek elvégzése.

Ebéd.

 

13.00 - 15.00

Testápolás, terem előkészítése a pihenéshez.

Mese

Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően.

 

15.00 – 15.45

Ébredés.

Testápolás.

Uzsonna.

 

 

15.45– 17.00

Játék, vizuális tevékenységek kezdeményezése.

Az időjárástól függően a szabad levegőn való mozgás a szülők megérkezéséig.

 

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

A Kormány a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § Az 1. melléklet (a továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját.
2. § A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„3. A hároméves kortól kötelezõ óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki
személyiség harmonikus testi és szociális fejlõdésének elõsegítése.”
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 2. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A Melléklet rendelkezéseit elsõ alkalommal a 2013/2014. nevelési évtõl kell alkalmazni.
(4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 171. szám 
1. melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja
I.
BEVEZETÕ
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet
hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a
nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország
által aláírt nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi
óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy
a) a gyermeket – mint fejlõdõ személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
b) a gyermek nevelése elsõsorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítõ, esetenként
hátránycsökkentõ szerepet töltenek be;
c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elõsegítésére kell irányulnia, az emberi
jogok és a gyermeket megilletõ jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlõ eséllyel
részesülhessen színvonalas nevelésben.
Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különbözõ – köztük az innovatív – pedagógiai
törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és
módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.
Az óvoda nevelõtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot,
vagy saját pedagógiai programot készít, amelynekmeg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram
és az azzal összhangban lévõ óvodai pedagógiai programok egymásra épülõ, szakmailag összehangolt rendszere
a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínûsége mellett
érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek
harmonikus fejlõdése érdekében megfogalmaz.
2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni
a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez;
b) a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényû
gyermeket nevel.
II.
GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
Gyermekkép
1. Az Alapprogram az emberi személyiségbõl indul ki, abból a ténybõl, hogy az ember mással nem helyettesíthetõ,
szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
2. A gyermek fejlõdõ személyiség, fejlõdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerûségei, a spontán és
tervszerûen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezõk együttes hatásának
következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki
szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevõ személyi és tárgyi környezet
szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelõen a gyermeki személyiség
kibontakozásának elõsegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és
szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévõ hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle elõítélet
kibontakozásának.
 
Óvodakép
1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsõdleges színtere a család.
2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítõje, a gyermek
harmadik életévétõl az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja
az óvodáskorú gyermek fejlõdésének és nevelésének legmegfelelõbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti
a funkcióit (óvó-védõ, szociális, nevelõ-személyiségfejlesztõ), a gyermekekben megteremtõdnek a következõ
életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belsõ pszichikus feltételei.
3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elõsegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlõdését, a gyermeki személyiség
kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérõ fejlõdési ütem
figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylõ gyermekek ellátását is).
4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
b) a nevelés lehetõvé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlõdését, a gyermek egyéni készségeinek és
képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítésérõl,
az érzelmi biztonságot nyújtó derûs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérõl; a testi, a szociális és az értelmi
képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhetõ sokszínû – az életkornak és
fejlettségnek megfelelõ – tevékenységekrõl, különös tekintettel a mással nem helyettesíthetõ játékról;
e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó mûveltségtartalmakról,
emberi értékek közvetítésérõl; a gyermek egészséges fejlõdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi
környezetrõl.
6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megõrzését, ápolását,
erõsítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetõségét.
7. A hazájukat elhagyni kényszerülõ családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani
kell az önazonosság megõrzését, ápolását, erõsítését, társadalmi integrálását.
III.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodai nevelés általános feladatai
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
– az egészséges életmód alakítása,
– az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,
– az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlõdésének
elõsegítése ebben az életkorban kiemelt jelentõségû. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:
– a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
– a harmonikus, összerendezett mozgás fejlõdésének elõsegítése;
– a gyermeki testi képességek fejlõdésének segítése;
– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megõrzése;
– az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelõzés és az
egészségmegõrzés szokásainak alakítása;
– a gyermek fejlõdéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás
megalapozása;
– megfelelõ szakemberek bevonásával – a szülõvel, az óvodapedagógussal együttmûködve – speciális gondozó,
prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
1. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemzõ sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy
a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derûs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye
körül. Mindezért szükséges, hogy
– a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezõ érzelmi hatások érjék;
– az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív
attitûd, érzelmi töltés jellemezze;
– az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlõdését, éntudatának alakulását,
és engedjen teret önkifejezõ törekvéseinek;
– az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
2. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek
erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítõkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és
akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és
normarendszerének megalapozása.
3. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szûkebb és tágabb környezetét,
amely a hazaszeretet és a szülõföldhöz való kötõdés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi
környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
4. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának
kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékû szerepet tölt be.
5. A kiemelt figyelmet igénylõ gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentõs az óvoda együttmûködõ szerepe
az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkezõ szakemberekkel.
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és
a kommunikáció különbözõ formáinak alakítása – beszélõ környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –
az óvodai nevelõtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés
közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek
meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklõdésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévõ
tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken
keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az õt körülvevõ természeti és társadalmi környezetrõl.
3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak,
ismereteinek rendszerezése, bõvítése, különbözõ tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt
az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése.
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlõdését elõsegítõ ösztönzõ környezet
biztosítása.
IV.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
Személyi feltételek
1. Az óvodában a nevelõmunka középpontjában a gyermek áll.
2. Az óvodában a nevelõmunka kulcsszereplõje az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek
számára. Jelenléte a nevelés egész idõtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus
elfogadó, segítõ, támogató attitûdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
3. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda mûködését segítõ nem pedagógus alkalmazottak összehangolt
munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
4. A sajátos nevelési igényû gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közremûködését igényli.
5. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelõ óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi
óvodai nevelés célkitûzéseit.
6. A migráns gyermekeket is nevelõ óvodában dolgozóknak feladatuk lehetõséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek
megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
Tárgyi feltételek
Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda
épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát,
kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megõrzését, fejlõdését. Tegye lehetõvé
mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye
körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhetõ módon és a biztonságukra
figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejûleg biztosítson megfelelõ munkakörnyezetet az óvodai
munkatársaknak, teremtsen lehetõséget a szülõk fogadására.
Az óvodai élet megszervezése
1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlõdéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend
biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelõ idõtartamú, párhuzamosan is végezhetõ, differenciált tevékenységek,
valamint a gyermek együttmûködõ képességét, feladattudatát fejlesztõ, növekvõ idõtartamú (5–35 perces) csoportos
foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különbözõ tevékenységekhez és
a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az
ismétlõdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok
kialakítása, szem elõtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai
alakítják ki.
3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is
nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlõdését, együttmûködve a gondozást végzõ
munkatársakkal.
4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlõdésük nyomon követését
különbözõ kötelezõ dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján
valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhetõ meg, az
óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közremûködésével.
Az óvoda kapcsolatai
1. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlõdését. Ennek alapvetõ feltétele a családdal való
szoros együttmûködés. Az együttmûködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különbözõ
rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetõségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg.
Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttmûködés során érvényesíti az
intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
2. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés elõtt (bölcsõdék és egyéb szociális
intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok,
gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közmûvelõdési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó
szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és
a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményezõ.
3. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelõ óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal,
szervezetekkel.
 
V.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
Játék
1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb
eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követõ szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus
szükséglete, melynek mindennap visszatérõ módon, hosszantartóan és lehetõleg zavartalanul ki kell elégülnie.
A kisgyermek a külvilágból és saját belsõ világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék
kiemelt jelentõségû tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztõ, élményt adó
tevékenységgé.
2. A kisgyermek elsõ valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnõtt – a szülõ és az óvodapedagógus.
Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult,
bevonható társ marad, illetve segítõvé, kezdeményezõvé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus
jelenléte teszi lehetõvé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
3. A játékhoz megfelelõ helyre és egyszerû, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítõ anyagokra, eszközökre,
játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelõ csoportlégkört, helyet, idõt,
eszközöket és élményszerzési lehetõségeket biztosítson a különbözõ játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz,
a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
4. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerû, elmélyült gyermeki játék
kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtõ tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti
együttjátszásával, támogató, serkentõ, ösztönzõ magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
5. Az óvodában elõtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését.A játék kiemelt jelentõségének az óvoda
napirendjében, idõbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.
Verselés, mesélés
1. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi
biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek
érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.
2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erõs alapot kínálnak a mindennapos
mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlõdésének és fejlesztésének egyik legfõbb
segítõje. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek elõtt a külvilág és az emberi belsõ világ legfõbb
érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelõ viselkedésformákat.
3. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja
a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítõ, átlelkesítõ
szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és
átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési
törekvésekre.
4. A mesélõvel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez
hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belsõ képvilágot jelenít meg. A belsõ képalkotásnak
ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
5. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történõ kombinálása az önkifejezés
egyik módja.
6. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.
7. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mûveknek egyaránt helye van.
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes
játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklõdését, formálják zenei ízlését,
esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam,
a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi
játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes
megvalósítása megalapozza, elõsegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mûvészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek
zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében
a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnõtt minta spontán utánzásával.
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különbözõ fajtái, továbbá
a mûalkotásokkal, a népmûvészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze
a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belsõ képek gazdagítására épül.
2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga
a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet
esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezõképesség,
komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezõképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását
és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlõdését,
esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különbözõ anyagokkal,
a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különbözõ technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Mozgás
1. A rendszeres egészségfejlesztõ testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és
feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.
Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint
a mozgáskoordináció intenzív fejlõdésének szakasza, amelyeket sokszínû, változatos és örömteli, érzelmi
biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elõsegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi
fejlõdés kedvezõ egymásra hatása.
2. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezõen hatnak a kondicionális képességek
közül különösen az erõ és az állóképesség fejlõdésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró
képességét, egészséges fejlõdését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly
kialakulásában, felerõsítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
3. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos
tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt
hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövetõ társas
viselkedés, együttmûködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlõdésére.
4. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenõ mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztõ
testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden
gyermek számára lehetõséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztõ, kooperatív mozgásos
játékok széleskörû alkalmazására, a szabad levegõ kihasználására.
A külsõ világ tevékeny megismerése
1. A gyermek aktivitása és érdeklõdése során tapasztalatokat szerez a szûkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi
környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a
természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megõrzését.
2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való,
életkorának megfelelõ biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülõföld, az ott élõ emberek,
a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek
szeretetét, védelmét is.
3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és
azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul
ítélõképessége, fejlõdik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetõvé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.
Biztosítson elegendõ alkalmat, idõt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre,
a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elõ a gyermek önálló véleményalkotását,
döntési képességeinek fejlõdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható
fejlõdés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
Munka jellegû tevékenységek
1. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvõ tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató
munka és munka jellegû játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más
felnõtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, késõbb önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése,
az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.
2. A gyermek munka jellegû tevékenysége:
– örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;
– a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitûdök és képességek,
készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelõsség, a céltudatosság alakításának fontos
lehetõsége;
– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik
formája.
3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttmûködést és
folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztõ értékelést igényel.
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentõs részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes
személyiség fejlõdését, fejlesztését támogatja. Nem szûkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán
adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által
kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és idõkeretekben valósul meg.
2. Az óvodai tanulás elsõdleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bõvítése,
rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek elõzetes
élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
3. A tanulás feltétele a gyermek cselekvõ aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés
lehetõségének biztosítása, kreativitásának erõsítése.
4. A tanulás lehetséges formái az óvodában:
– az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,
– a spontán játékos tapasztalatszerzés;
– a játékos, cselekvéses tanulás;
– a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülõ ismeretszerzés;
– az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
– a gyakorlati problémamegoldás.
5. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek
személyiségének kibontakozását.
VI.
A FEJLÕDÉS JELLEMZÕI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
1. A gyermek belsõ érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek
többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor
végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá
szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetõséget ad a fejlettség szerinti
iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt
szükségesek az eredményes iskolai munkához:
a) A testileg egészségesen fejlõdõ gyermek hatéves kora körül eljut az elsõ alakváltozáshoz. Megváltoznak
testarányai, megkezdõdik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb,
harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani
képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlõdõ gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklõdésével készen áll az iskolába
lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése,
észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentõsége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus
differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
A lelkileg egészségesen fejlõdõ gyermeknél:
– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a
szándékos bevésés és felidézés, megnõ a megõrzés idõtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb
szerepet kap a felidézés,
– megjelenik a tanulás alapját képezõ szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,
terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
– a cselekvõ-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlõdõ gyermek:
– érthetõen, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthetõ formában,
életkorának megfelelõ tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különbözõ
mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a
fogváltással is összefüggõ nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások
beszédét,
– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérõl; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,
felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetõ szabályait;
ismeri szûkebb lakóhelyét, a környezetében élõ növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;
felismeri az öltözködés és az idõjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvetõ szabályait, kialakulóban
vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet
megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlõdõ
gyermekkedvezõ iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló
együttmûködésre, a kapcsolatteremtésre felnõttel és gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
– egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre
eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának,
önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
3. Az ötéves kortól kötelezõ óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség
harmonikus testi, lelki és szociális fejlõdésének elõsegítése.
4. A sajátos nevelési igényû gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai
munka mellett érhetõ csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
5. A kiemelt figyelmet igénylõ gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait
az iskolába kerülõ gyermekekkel szemben.

 

Helyi Pedagógiai Program

Nyírturai Móra Ferenc ÁMK

Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde

HELYI NEVELÉSI PROGRAM

„Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem:

hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA lehessen.”

(Janese Korczak)

2013.

TARTALOMJEGYZÉK

 

I. Bevezető

II. Gyermekkép, Óvodakép

1. Gyermekkép

2. Óvodakép

III. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

1. Az óvodai nevelés általános célja

2. Az óvodai nevelés általános feladata

3. Az óvoda sajátos célja

4. Az óvoda sajátos feladata

5. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban, az óvodapedagógus feladatai

7. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek integrált óvodai nevelésének célja

8. Az óvoda nevelésének alapelvei

9. Egészséges életmód kialakítása

10. Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

11. Anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek

2. Tárgyi feltételek

3. Az óvodai élet megszervezése

4. Az óvoda kapcsolatai, az együttműködés lehetősége

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata

1. Játék

2. Művészeti nevelés

3. Mese, vers

4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

5. Rajzolás, mintázás, kézimunka

6. Mozgás

7. A külső világ tevékeny megismerése

8. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

9. Néphagyományok az óvodában

10. Munka jellegű tevékenységek

11. Tevékenységben megvalósuló tanulás

VI. Az óvodába lépés feltételei

VII. Az iskolába lépés feltételei az egészségesen fejlődő gyermekek számára

VIII. Gyermekvédelem

1. A gyermekvédelmi munka szemlélete

2. Gyermekvédelmi felelősök munkája

I. Bevezető

Helyi óvodai, egységes óvoda-bölcsőde intézményegységi nevelési programunk elkészítésekor figyelembe vettük az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját – a hazai óvodai neveléstörténet értékeit, nemzeti sajátosságait, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeit, és a helyi sajátosságokat, illetve a Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramját. A Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek az egységes óvoda–bölcsőde intézményben folyó pedagógiai munka alapelveként határozza meg:

a)      az óvodai nevelésnek az emberi gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

b)      a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg.

c)      a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak.

Az óvodai nevelés Országos Alapprogramja alapján érvényesülhetnek az óvodai nevelésben a különböző pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az óvodánk saját nevelési program alapján dolgozik. Helyi programunk a környezeti, művészeti nevelést helyezi előtérbe, hagyományápolással erősíti a környezet és szülőföld szeretetéhez való kötődést.

A program elkészítésekor az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja mellett figyelembe vettük: a Nemzeti, Etnikai Kisebbség Óvodai nevelésének irányelveit, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit.                                                      A Bölcsődei Nevelés-Gondozás Alapprogramja, a bölcsődékben folyó szakmai munka szabályozásának legmagasabb szintű dokomentuma, iránymutatást ad, megfogalmazza a 2-3 éves gyerekek intézményi nevelésének nevelési-gondozási feladatait, elveit, célkitűzéseit, a bölcsődei tevékenységek formáit, figyelemmel a kisgyermekek ellátásának szakmai elveire, követelményeire.

Programunk ajánlása:

Az óvoda mikro és makro környezetének, ezen belül is kiemelten:

- a bölcsődés- óvodás korú gyerekeket nevelő családok, édes- és nagyszülők,

- településeink általános iskolai vezetése, nevelőközösség

- az óvoda fenntartói figyelmébe.

 

A helyi nevelési program a 2-3 ill. 3-6-7 éves gyerekek óvodai életének teljes tartalmát felöleli, életbelépésével az intézmény elsőszámú dokumentumának számít.

Rendszerbe foglalja az egész óvoda nevelését, fejlesztési gyakorlatát amit minden óvónő alkalmaz a napi nevelőmunkáljában valamint a 2-3 éves gyerekek gondozásának nevelésének elveit, célkitűzéseit a tevékenységek formáit. Az intézmény dolgozói összehangolt nevelőmunka során valósítják ezt meg az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó óvónők, gondozónő és a dajkák.. Egyesíti a hazai óvodai gyakorlat megőrzendő tapasztalait illetve a hazai bölcsődei nevelés-gondozás értékeire épít a mindennapi élet során. Az óvodapedagógia, bölcsődei gondozás-nevelés hagyományainak elemeit is felhasználva, életelvű nevelési gyakorlat megvalósítását tűzte ki célul. Meghatározza a fejlődés-fejlesztés várható eredményeit, szervezeti és időkereteit, ellenőrzési és értékelési rendszerét.

 

Bízunk abban, hogy a jövőben is,a 2-3 ill. 3-6-7 éves gyerekek nevelése községeinkben közös felelősséggel, a gyermekek személyiségének és jogainak tiszteletével valósul meg, amely nevelési folyamatban a felnőttek közösségén belül is érvényesül a tolerancia, a humanitás, az együttműködés.

 

A családok, és az óvoda jelenléte településeinken a sokrétű kapcsolatrendszerével közösségszervező. E közösségszervező hatása miatt is presztízse van. Reméljük, hogy az óvoda jövőképéről gondolkodók és ezért felelősen cselekvők számára mindenképpen meghatározó ez az erő és ennek a jelenléte, hiszen ŐK a közös szeretetünkön és nevelésünkön felnőtt gyerekek a XXI. sz. alkotó-formáló tagjai lesznek.

II. Gyermekkép, óvodakép

1. Gyermekkép

 

„A gyermeket tisztelettel kell fogadni,

szeretetben kell felnevelni, és szabadságban kell elengedni.”

(Vekerdy Tamás)

 

A pedagógiai munkánk alapja a gyermek szeretete, tisztelete. A gyermek személyiségének alapos ismeretével, a testi – lelki szükségleteinek maximális figyelembevételével és kielégítésével, a szeretetkapcsolat sokszínű, változatos tevékenységének őszinte kifejezésével valósul meg.

Az óvodai-bölcsődei nevelés gyermekközpontú, befogadó nevelés, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a szeretetteljes nevelést.

A gyermek védelme, jogainak biztosítása a pedagógiai tevékenység folyamatában prioritásként érvényesül.

A nevelést tudatosan irányító pedagógus személyes hatását a céltudatosság jellemzi, aki a tudatos – tervszerű személyiségfejlesztő hatásával segíti a gyermek képességeinek, adottságainak fejlődését, lehetővé téve a tehetségek kibontakoztatását.

A gyermek személyiségének alakítása – fejlődése során, természetes módon van jelen aktivitásának, érdeklődésének, önállóságának, együttműködésének, kommunikációs készségének a fejlesztése, - az óvodáséveket követő időszak tanulás iránti vágyának megalapozása.

A gyermek érdekében a család tisztelete, elfogadása, a családdal való differenciált együttműködés jellemzi óvodai tevékenységünket.

A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi, önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Az óvodáskor végére a gyermek természetes módon együtt él a különbözőségekkel, korának megfelelő mértékben, empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

Minden gyermek egyedi és megismételhetetlen, s a mi feladatunk, hogy kiteljesedéséhez az alapokat lerakjuk, a boldog, sikeres és alkotó élethez szükséges kompetenciákat megerősítsük.

2. Óvodakép

 

Az óvoda hivatalos elnevezése: Nyírturai Móra Ferenc Általános Művelődési Központ

Rövid neve: Nyírturai Móra Ferenc ÁMK

Az intézmény székhelye: 4532 Nyírtura Arany János út 16 168/2 hrsz

                                         

 Az intézmény telephelyek, feladat-ellátási helyekés címük:

 Nyírturai Móra Ferenc ÁMK Közösségi Háza és Könyvtára

  4532 Nyírtura Rákóczi út 43. 206/1 hrsz                                    

Az intézmény tagintézménye: Nyírturai Móra Ferenc ÁMK Sényői Tagóvodája

                                                     4533 Sényő Kossuth út 20/C 2 hrsz

Az intézmény jogelődje: Móra Ferenc Óvoda Nyírtura Arany János út 16.

                                          Ibrány-Sényő Óvoda 4484 Ibrány Szabolcs út 8.

 

Az óvoda fenntartója: Nyírtura-Sényő Köznevelési és Közművelődési Intézményfenntartó      

                                        Társulás Nyírtura Arany János út 14.

                                      

OM azonosító: 201929

 

Az óvoda-bölcsőde a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek 2. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 8 éves korig.

 

 A bölcsődei nevelés-gondozás célja:    

A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással a gyermek nemzetiségi, etnikai hovatartozásának tiszteleben tartásával, indentitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatok szerzésének biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíti a harmónikus fejlődést.

Hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. A csoportban gondozható, nevelhető speciális nevelési igényű gyermekek esetében a szükséges fejlesztés biztosításával segíteni kell a rehabiltációt.

A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei:

A családi nevelés elsődlegességének tisztelete

A gyermeki személyiség tiszteletének elve

A nevelés és gondozás egységének elve

Az egyéni bánásmód elve

A biztonság és stabilitás elve

Az aktivitás, az önnállósulás segítésének elve

Az egységes nevelő hatások elve          

Az óvoda nevelőtestülete egységesen vallja:                                                           

  A gyermeknek jogában áll megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet szépségeit, teljességét.  Óvodánk harmónikus boldog gyermekeket akar nevelni. Esélyegyenlőségre törekszik, a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújtva a boldog gyermekkor megélésére.

Tiszteletben tartjuk a gyermek személyiségét, biztosítjuk az egyéni jogokat, igyekszünk őt teljes mértékben megismerni, megérteni és elfogadni, segítőként állni mellette.

Mivel a gyermek érzelmi kötődése útján ismeri meg a környező világot, alapvetően fontosnak tartjuk az érzelmi biztonság nyújtását. Ez feltétele annak, hogy érdeklődjön az őt körülvevő világ iránt, fogékony legyen az új ismeretek befogadására.

Az intézmény funkciójából eredően neveljük, védjük, gondozzuk gyermekeinket, biztosítva a korszerű, optimális feltételeket. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom alapján elősegítjük, hogy eligazodjanak az őket körülvevő világban, megtanulják hogyan éljenek a közösségben, az óvodai életen keresztül felkészítjük az iskolai közösségi életre.

A tartalmas, színes tevékenységek révén személyiségük, egyéni képességeik fejlődnek, mely szorosan kapcsolódik a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételéhez, melyben hangsúlyt kap a szabad játék.

A környezet fenntarthatóságának érdekében szükséges ismeretek, magatartási minták, értékek és életviteli szokások kialakítása.

Ösztönözzük az óvodások élményszerű tapasztalatszerzését (kirándulások parkokba, bemutatóhelyekre, állatkertbe, természetséták), mindezek elősegítik a környezetre figyelő magatartásforma megalapozását.

Az óvodai nevelésben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését az interkulturális, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

 

III. Az óvoda átfogó, globális nevelési terve

 

1. Az óvodai nevelés általános célja

 

Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja, a helyi nevelési tapasztalataink, valamint a sajátos és specifikus pedagógiai tevékenység alapján végezzük óvodai munkánkat.

Személyiségfejlesztő munkánk alapján óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:

·         Az óvodásgyerekek egyéni és differenciált személyiségfejlesztéséhez a kiegyensúlyozott, szeretetteljes, nyitott, empatikus, toleráns légkör folyamatos biztosítása, amelyben domináns elemként érvényesül a mozgásra és játékra épített fejlődés elősegítése.

·         A gyermekek tapasztalataira, élményvilágára építve a fejlesztés legfontosabb színtere a játék. Fontos feladat az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

·         Az óvodásgyerekek sokoldalú élményszerzési lehetőségeinek biztosítása kiemelten a játékban, a művészeti nevelésben /mozgás – irodalom – zenei – vizuális nevelés/, a környezet megismerésében, védelmében.

·         Az élmények feldolgozása a nevelési - tanulási folyamatban sokoldalú tevékenységgel biztosított.

·         Az anyanyelvi nevelés: a beszéd, a kommunikáció a nevelés minden területén komplexen van jelen.

·         Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben a gyermekek testi szükségleteinek kielégitése, helyes életritmusának, egészséges táplálkozásának, testápolási igényeinek, mozgásának, edzettségének kialakítása segitse elő az egészséges életmódra nevelést.

·         Sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséhez szükséges feltételek biztosítása.

·         Az óvodásgyermek otthoni, családi hátterének, környezetének /életvitel – értékrend/ és változásainak pontos és folyamatos ismerete. A szülőkkel való együttnevelés folyamatosságának megtartása és a közös felelősség érvényesítése a gyerekek nevelésében, az óvodáséveket követő időszak tanulás vágyának megalapozása, az iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

A művészeti nevelés célkitűzéseinek keretében ismerjék meg a gyerekek a magyar népművészetet és szokásokat, kiemelten a helyi hagyományokat:

- népi játékok,                                                                      

- népi mesterségek,

- irodalmi tárgyi kultúra,

- településünk növényi és állatvilága,

- a természetes anyagok és azok felhasználási lehetőségével való ismerkedés.

 

Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, megérik az iskolai rendre, feladatokra.

2. Az óvodai nevelés általános feladata

 

A program komplexitásával segíti az érzelem gazdagságát, a képzelet, a felfedező-, és alkotókedv, az egyéni képességek kibontakozását, a gyermeki személyiség kiegyensúlyozott fejlődését, melyek során megalapozódnak a tanulást elősegítő készségek, képességek, személyiségjegyek, jellembeli, erkölcsi tulajdonságok.

 

Az alapvető értékekben legyen hangsúlyos:  

- a gyermek tisztelete, jogainak védelme, szeretetének éreztetése

- a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele

- az egészséges életmódra,

- a környezetbarát szemléletre,

- a művészi értékek befogadására, alkotásra

- a kommunikációs kultúra emelésére való nevelés, valamint

- a humor, a derű, kreativitás, természetes jelenlétének biztosítása.

 

3. Az óvoda sajátos célja

 

Az óvodai nevelés sajátos célja az, hogy az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is) segítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, segítse elő a gyermeki személyiség kibontakoztatását.

Az enyhe testi, érzékszervi, értelmi beszédfogyatékos és a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődési zavarával küzdő gyerekek integrált személyiségfejlesztése. E gyerekek számára a differenciált beiskolázás esélyének megteremtése.

A különbözőségek elfogadása és tisztelete.

Az etnikai óvodásgyerekek saját, ill. integrált csoportban történő személyiségfejlesztése.

4. Az óvoda sajátos feladatai

A gyerekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak megfelelő differenciálás –  saját és részidős csoportokban.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Szükség esetén külső szakemberek bevonása a gyerekek személyiség fejlesztésébe

(pszichológus, logopédus, gyógytornász, vagy más gyógypedagógus, konduktor) közreműködése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, érzékszervi vagy mozgássérült gyermekek nevelése, speciális ismereteket, sajátos törődést igényelnek.

5. A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

  • Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, képességeik, tehetségük kibontakoztatása – elsősorban a játékon keresztül közvetített, az életkornak megfelelő élmény és eszközrendszer biztosításával.
  • Minden gyermeket megillet a neki megfelelő bánásmód.
  • A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása.
  • Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, családokkal.

6. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban, az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermek és körülményeinek megismerése, regisztrálása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve a szakemberekkel.
  • A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása.
  • A speciális nevelési szükségletekhez, életkori sajátosságokhoz támasznyújtás, érzelmi biztonság.

A fogyatékos gyermeket elfogadjuk olyannak, amilyen. Esetükben lényeges bizalmuk elnyerése, öntudatuk erősítése. Játékuk során képességeikhez mérten adjunk számukra feladatokat.

A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó képességnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

Fejlesztési területek

  • szociális készségek fejlesztése, önbizalom fejlesztése
  • nagymozgás – testséma
  • téri észlelés – téri tájékozódás, irányfejlesztés
  • nyelvi kifejezőképesség
  • finommozgás – grafomotorika
  • verbális észlelés – beszédmotorika, szókincsbővítés
  • vizuális emlékezet – figyelem

7. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek integrált óvodai nevelésének célja

A társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja, a szociális hátrányok kompenzálása. Az óvoda törekszik a mélyebb együttműködésre a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a fenntartóval, az iskolával és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel.

Szervezési feladatok

  • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása.
  • Integrációt elősegítő csoportalakítás: arányos elosztás
  • Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
  • A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

A pedagógia munka kiemelt területei

  • Óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)
  • Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése)
  • Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)
  • Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)

8. Az óvoda nevelésének alapelvei

·         Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

·         A gyermeki személyiséget, tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi.

Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:

A gyerekek nevelése családias, elfogadó, a szabadság élményét, a mindennapok és a holnap örömélményét is biztosító szeretetteljes légkörben folyik, ahol az elképzelések, gondolatok és az alkotás különböző megnyilvánulásaihoz a feltételek folyamatosan biztosítottak. A gyerekek minden nap megélik a szeretet, az elfogadás számtalan jelének kinyilvánítását a velük foglalkozó felnőttek természetes viszonyulásaiból, amelynek hatására a gyermek a felnőtt és gyermek kapcsolataiban is tanulja, utánozza, alkalmazza mindezt.

A gyerekek számára az egészséges, biztonságos, esztétikus környezeti feltételeket a velük foglalkozó felnőtteknek folyamatosan úgy kell biztosítani, hogy az adekvát motiváló hatására a gyermek tevékenységeiben az önállóságra törekedjen. A saját személyével kapcsolatos szükségletei kielégítését egyre önállóbban, az iskolai évek kezdetére teljes biztonsággal végezze. A felnőttek személyes példája, megjelenése minden helyzetben és körülmények között pozitív példaként hat a gyerekek személyiségfejlődésére.

9. Egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés fontos része a testi-lelki szükségletek biztosításán belül a szabad mozgás, a jó és tiszta levegő biztosítása, különös tekintettel a szabadban való idő biztosítására minden nap és minden évszakban. A téli évszakban fontos a gyógynövények párologtatása a csoportszobákban.

Nagy figyelmet kell fordítani az eltérő táplálkozási szokásokra, az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával. Az óvoda napirendje rugalmas, megengedő, amelyben fontos az étkezés, a pihenés, a mindennapi mozgásos tevékenység naponként meghatározott idejének betartása. 5-6-7 éves gyerekeknél kiegészítve a naponkénti játékos tanulási tapasztalatszerzéssel. Az óvodai napirendet meg kell ismertetni a családokkal, kialakítva /törekedve/ a család és az óvoda összehangolt napirendjére.

A gyerekek öltöztetése többrétegű, amelynek szülői elfogadtatása a gyerek egészségvédelme és a tapintat szempontjából fontos. Az óvodában a váltócipő használata kötelező érvényű. A szülők sem nélkülözhetik a váltócipő használatát akkor, amikor az óvodában a gyerekek életterét használják /hagyományápoló rendezvények, napi találkozások alkalmával/. A 3-4 éves és az 5-6-7 éves gyerekeknek a sokmozgásos testneveléshez, testedzéshez a heti egy, ill. két kötelező foglalkozáshoz a tornafelszerelés használata kötelező – a szülők biztosítják. A késő őszi, téli évszakban, a szabadban való levegőzéshez – az időjárástól függően – célszerű az esőkabát és gumicsizma használata. Minden gyereknek legyen saját fésűje, fogmosó felszerelése, amelynek időszakonkénti és szükségszerű fertőtlenítése a dajka nénik – esetenként – a szülők feladata.

A gyermekorvos nevelési évenként két alkalommal, ill. szükség szerint végeznek felmérést a gyerekek testi fejlettségéről, amely kiegészül az óvodapedagógusok megfigyelésével, pedagógiai elemzésével.

A gyermek egészségével, testi fejlődésbeli változásaival összefüggő észrevételeket az óvodapedagógusok jelzik a szülőknek és viszont.

Az intézmény adottságai: szociokulturális környezete, épülete, udvara, kertje, helyiségei a gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet nyújtják.

A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása, biztosítja az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését.

Egészségfejlesztési Program

Az egészség a fizikai, mentális és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést, prevenciót, és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is.

Óvodánkban az egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési – oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

Az értelmi fejlesztés igénye:

A program tartalmazza a gyermekek ismereteinek bővítését, hogy egyre több ismeretet szerezzen szervezete működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozók, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme)

Az egészséges életmód nevelésének feltételei

  • Az óvodánk épülete és udvara alkalmas a hatékony nevelő – oktató munka érvényesítésére. Az óvoda udvarának alakítása folyamatos, eszközökkel való felszereltsége évente bővülő.
  • A lehetőséget biztosítuk a mindennapos mozgásfejlesztésre az ehhez szükséges eszközök folyamatos bővítése jellemző.
  • A kiszolgáló helyiségek az előírásoknak megfelelőek (wc, mosdó, öltöző, előtér).
  • A csoportszobákban az adott cél kihasználására való törekvés (bútorzat, berendezési tárgyak, a gyermek fejlődéséhez szükséges, egészséges, és biztonságos környezet kialakítása).
  • Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség- és munkavédelmi eszközök) biztosítják az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását.

A nevelési – oktatási intézményünk mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen fontosak:

  1. Az egészséges táplálkozás.
  2. A mindennapos testnevelés, testmozgás.
  3. A testi és lelki egészség fejlesztése.
  4. A bántalmazás és erőszak megelőzése.
  5. Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás.
  6. Személyi higiénia

Intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba.

  1. Az egészséges táplálkozás

Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai – biológiai sajátossága más. Óvodánkban előtérbe kerül, hogy az óvodáskorú gyermek étrendjében ne szerepeljen zsíros étel, erősen fűszerezett, illetve nehezen emészthető táplálék. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségvédelmi feladatát. Az étkezés előkészületeiben a gyermekek is részt vesznek, életkori fejlettségüket figyelembe véve. Étkezéskor részesei az önkiszolgálásnak.

Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében az óvodai csoportokban gyümölcs és zöldségnapokat szervezünk, mely által évszakonként megismerkedhetnek a különböző ízekkel. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

  1. Testmozgás, mindennapos testnevelés

A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében. Fontos a mozgásigény kielégítése, nagy és finommozgások fejlesztése. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladat, ezért minden nap alkalmat teremtünk rá. Ha az idő engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari tevékenység mellett a séta, a kirándulás egészíti ki a levegőzést. A mozgáshoz változatos eszközöket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy és finommozgások fejlesztésére. A változatos mozgáslehetőség biztosítása óvodásaink számára kiemelt feladat. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. Időpontját az óvodapedagógus szabadon választhatja a rugalmas napirend keretein belül. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmassá tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására.

A mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere átszövi az egész óvodai életet. Lényeges a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítése, szükséges és elegendő szabályok megtanítása.

Törekszünk a mozgásra inspiráló mozgásos környezet kialakítására az udvaron és a csoportszobában egyaránt: jó hangulatú mozgástevékenységek megszervezése, a gyermekek edzettségének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének fejlesztésére.

  1. Gondozás, testi – lelki szükséglet kielégítése

Elemi feladatunk, hiszen a jó közérzet alapfeltétele a gyermek mindennemű tevékenységének. Gondozási feladatok: testápolás, öltözködés, táplálkozás, pihenés. E területek az egészségmegóvás alapjai, amit tudatosítunk nevelésünk során. Példát mutatunk, megismertetjük az ezekhez fűződő szokásokat.

Mivel minden gyermek máshol tart a fejlődés területén, a gyermekről anamnézist veszünk fel, és erre építjük a segítségnyújtás módját, mélységét. A segítségnyújtás kölcsönös bizalomra, meghitt viszonyra épül, a kapcsolatépítés egyik lehetősége.

A gyermekek gondozásában a dajka segítségét vesszük igénybe, aki az ideje nagy részét a gyermekcsoporttal tölti.

Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér a gondozási feladatok és önkiszolgáló feladatok végzése közben.

Az önkiszolgáló feladatok végzése közben az óvodapedagógus feladata a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat és türelem biztosítása. Az önkiszolgáló tevékenységek célzottan alakítják a gyermek önképét, önállóbbá válását.

Fontos a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása, melynek során az óvodapedagógus figyelembe veszi a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit.

A gondozási feladatok teljesítése megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, alapja a jó szokások kialakításának.

  1. Bántalmazás és erőszak megelőzése

A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek jogainak védelmét, a hatósági intézkedések lebonyolítását a családra, az óvodára, a gyermekvédelmi intézményrendszerre, továbbá az egyes szakszolgálatokra és a társadalmi szervezetekre bízza. A gyermek jogainak érvényesítése elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való kapcsolat tartozik. A gyermekvédelmi feladatokat az óvodapedagógusok a gyermek egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látják el, hivatásbeli alaptevékenységük elválasztatlan része a gyermekvédelem. A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. A felderítés és tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával történik. A bántalmazott gyermeken az óvodapedagógus felderíti az olykor hosszan tartó bántalmazás nyomait, és intézkedik a szülőknél, illetve a családsegítő szolgálatnál a bántalmazás megszűnése érdekében.

  1. Baleset – megelőzés és elsősegélynyújtás

A gyermek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra.

A baleset megelőzés elvei:

·         Ép, jó minőségű és anyagú eszközök használata.

·         Gyakori felülvizsgálatok, javítás.

·         Állandó felügyelet.

·         A talaj, közlekedő utak tisztán tartása.

·         Nagyméretű eszközök rögzítése.

·         Ruházat ellenőrzése

·         Baleset megelőzés szabályainak a betartása.

·         Eszközök idényjellegű használata.

A csoportszoba berendezését körültekintően válogatjuk meg. A bútorok megfelelnek a gyermekek méreteinek. Lehetőség szerint kiküszöböljük az allergén anyagokat. A balesetveszély elkerülése érdekében éles, sarkos tárgyakat nem helyezünk el a csoportszobában. Árnyékolással védjük gyermekeinket a tűző nap káros hatásaitól. A dekorációban színharmóniát igyekszünk teremteni, melyet szemmagasságban helyezünk el.

A mosdóban figyelünk a padlók csúszásmentességére. A dajka nénik folyamatosan fertőtlenítik a WC-t, mosdót és a gyermekek eszközeit. A tisztítószereket biztonságos, zárt helyen tároljuk. A gyermekek neve, jele jól látható, esztétikusan van elhelyezve az öltözőszekrényen. Eszközeink többsége megfelel az európai uniós normáknak. Folyamatosan ápoljuk, szükség szerint javíttatjuk azokat. Az udvaron mindig biztosítunk megfelelő számú felnőtt felügyeletet. A homokozókban lévő homokot lehetőség szerint cseréljük. Tavasztól  őszig időközönként felássuk és locsoljuk.

 

  1. Személyi higiénia

A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére való nevelés (testápolás, ruházat, helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és testtartási rendellenességek megelőzése.

A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza otthoni higiéniás szokásokat, melyek nem feltétlen azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. Óvodapedagógusaink feladata a gyermek higiéniás állapotának a megítélése, illetve a testápolás pótlása, mely az óvodapedagógustól bensőséges ellátását igényli. A higiéniás szemlélet átadása nem jelenthet a gyermek számára megszégyenítést.  

Személyi higiéniás nevelési feladatok:

·         A kézmosás szokássá fejlesztése szeretetteljes légkörben.

·         A saját személyi felszerelés (fésű, fogmosó, tornafelszerelés…stb.) rendben tartása és helyes használata, mely minden gyermek számára külön – külön áll rendelkezésre.

·         Wc, illetve papír helyes használata, folyékony szappannal való kézmosás gyakorlása..

·         A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom, és a kényelmes ruházat. A szülők gondoskodnak az ágynemű mosásáról, a kispárna és takaró biztosításáról.

·         A szülő részéről tiszta, megfelelő méretű ruházat és váltóruha biztosítása.

 

Kellő figyelmet fordítunk óvodánk tisztaságának megóvására, szépítésére, virágosítására, szebbé tételére.

 

Pszicho – higiéniás egészségvédelem

Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Ennek elkerülése érdekében az óvodapedagógusok kellő figyelmet fordítanak a megszégyenítés elkerülésére, lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást.

Nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben, nem terheljük túl a gyermeket, meghallgatjuk problémáikat, biztosítjuk a rendszerességet, a rugalmasságot, igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat, nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot. Szükség esetén lehetőséget biztosítunk a beszédhibás gyermekek logopédiai fejlesztésére.

A mai felgyorsult világunk egyre újabb egészségvédő / egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az egészségfejlesztés kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai nevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. A gyermek egészsége társadalmi ügy, megvédése és fejlesztése a nemzeti nevelési program szerves része, így válik az egészségpedagógia az óvodapedagógus kulcsfeladatává.

A mindennapos óvodai nevelés az egészséget, mint alapvető értéket állítja minőségfejlesztési programjába, integráló akcióiban biztosítja az esélyegyenlőséget, fejleszti és korrigálja életmódbeli képességeit.

 

10. Érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretet kapcsolat a felnőttek és a gyermek között.

A közösségi nevelés hangsúlyos, körültekintő minden óvodai csoportban, minden óvodai dolgozóra vonatkoztatva és a szülőkkel való együttnevelés folyamatában is. Helye a nevelés folyamatában központi szerepet tölt be, amelyben az érzelmi nevelés, az érzelmi kapcsolatok, az együvé tartozás, a segítés, a másokra való figyelés, a különbözőségek elfogadása, tiszteletben tartása, mint elfogadott magatartási formák érvényesülnek.

Mindezek szolgálják a gyermek én tudatának alakulását, teret enged érvényesítő törekvéseinek, a közös élmények erejével hat, amely a szocializáció szempontjából nélkülözhetetlen. A közös élmények sokszínűsége a mindennapok természetes része, amelyet meghatározott időszakonként és időben a gyermek és felnőtt közös ünnepnapjai és rendezvényei egészítenek ki. Ezáltal ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A nevelés során a gyerekek erkölcsi tulajdonságai pl.: önzetlensége, akarati tulajdonságai, valamint önfegyelme, feladat- és szabálytudata fejlődik, amely elősegíti a normarendszer megalapozását. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

kiegyensúlyozott, családias légkör erősíti a szabadságélményt, a szabad önkifejezést és a gyermek önérvényesítő törekvéseit. Az óvónő mindezt segíti, szükség esetén egyéni fejlesztéssel vagy a gyerekek közötti kapcsolatok erősítésével is.

A gyerekek óvodai beszoktatása szakaszos, amelyben a gyerekek érdekében a szülők, mint az óvónő nevelőtársai aktívan vesznek részt.

Az óvoda biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek speciális fejlesztését, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával.

 

Tehetséggondozás:

A tehetség „felmérése” 3 – 5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. A tehetséggondozás fejlesztő programja két síkon történik:

  • óvodai csoportokban a napi tevékenységbe ágyazva
  • kiscsoportokban kreativitást fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások keretében

 

11. Anyanyelvi - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

  • Mindkét nevelési terület áthatja az egész óvodai életet, feladataik valamennyi formái beilleszkednek a mindennapokba.
  • Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul.
  • Cselekvési alkalmakat hozunk létre melyben tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.
  • Gyakori próbálkozás, sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodáskort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlettsége az óvodapedagógus munkájának egyik legfontosabb fokmérője. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai életének kezdését.

Az óvoda fejlesztési feladatainak a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme.

A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése a beszélő környezet megteremtésével érthető el. A helyes minta és szabálykövetés a javítgatás elkerülésével, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásával, ösztönzésével és a gyermeki kérdések támogatásával érthető el. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására az óvodai élet minden tevékenységében szükség van. Ezek a beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet, szókincs gyarapításával valósulnak meg.

Ennek érdekében fontosnak tartjuk az együttműködést a logopédussal és a családdal.

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzeletvilága, az értelmi fejlődése és természetesen az iskolakészültsége is. Az óvodáskor végére az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek megismerésével képet kapunk a gyermek személyiségéről és képességeiről.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • A beszédük a nyelvi szabályokhoz illeszkedve jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és ritmusú.
  • Helyesen használják a névmásokat, névutókat, az igeidőket, és az igemódokat.
  • Képessé válnak mások végig hallgatására, véleményük megfogalmazására.
    IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek

„Mint a kertész fát ültetünk, reményt ültetünk, hogy a vesszőnyi csemetéből majd évek múltán gyümölcsöt és friss levegőt adó szép fa legyen.”

 

A nevelő munka kulcsszereplői a szakmailag képzett óvodapedagógusok, akik mindenben együttműködnek a családdal.

Az óvodai nevelés egész időtartama alatt a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, aki egész személyiségével modell, minta a gyermek számára.

A munkarendet heti váltással alakitjuk ki, ehhez az óvodapedagógusok kiemelt együtt működésére van szükség.

Az óvodapedagógusok és dajka nénik közötti munkakapcsolat a sajátos feladataiknak megfelelően jól összehangolt. A dajkák munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegységben két óvónő egy gondozónő és egy dajka látja el a gyerekeket.

A nevelőközösségnek belső igénye az önképzés, továbbképzéseken való szakmai fejlődés. A sajátos feladatok problémamentes megoldása érdekében szoros a kapcsolattartásunk a megfelelő szakemberekkel (pszichológus,  logopédus)

Az óvodapedagógusok szak- és továbbképzésének biztosítása: differenciáltan egyéni érdekeket is figyelembe vevő tervezéssel, szervezéssel.

2. Tárgyi feltételek

Az óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodáink működési feltételei biztosítottak, a csoportok száma 6, a nevelés két település óvodai épületiben történik. Csoportszervezési koncepciónkat helyi adottságok, a szülői igények és a csoportlétszámok döntően befolyásolják.   

         ­- vegyes életkorú csoportok

         - osztott csoportok

 A nyírturai óvoda épülete a folyamatos körszerűsitéseknek köszönhetően megfelel a nevelési céloknak.

Az óvodai nevelés három csoportban történik. Két csoporthoz közös mosdó és öltöző helyiség tartozik. A harmadik csoport külön bejárattal, öltözővel és mosdóval rendelkezik. Az iroda helyisége ad helyet a logopédus és a pszichológus tevékenységéhez. Az óvodához tartozik egy a dolgozók öltöző helységéül is szolgáló mosókonyha, itt kapott helyet a felnőtt mosdó és WC is.

Az óvoda épületében kapott helyet a konyha.

A gyermekek számára napi háromszori étkezést biztosítunk.

Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek.

Csoportjaink jól felszereltek, sok fejlesztő eszköz áll rendelkezésünkre. Az óvoda játékkészleteit jótékonysági vásárok bevételeiből gazdagitjuk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket.

A nagyméretű füves udvar, sok mozgásfejlesztő játékkal, homokozóval, rollerozásra, kerékpározásra alkalmas térköves járdával lehetővé teszi a gyerekek mozgásigényének kielégitését.

A sényői óvóda az általános iskolával közös épületben működikAz óvoda helyiségei tágasak, világosak, jól felszereltek. Az óvodai nevelés három csoportban történik.. A csoportok eszközökkel, játékokkal jól ellátottak, a  nevelő közösség jótékonysági vásárokból és pályázati forrásokból folyamatosan bővíti.  Minden csoporthoz külön mosdó helyiség tartozik. A modern folyosó öltözőszekrényekkel áll a gyerekek rendelkezésére. A dolgozók kényelmét öltöző – mosdó - wc – raktárhelyiségek szolgálják. A napi háromszori étkezést külső beszállítótól, melegítő konyhán keresztül biztosítják. Az óvoda udvara fa udvari játékokkal jól felszerelt, térköves résszel biztosítja a gyerekek számára a megfelelő mozgás lehetőségét.

 Óvodáink épületeit, udvarait, berendezéseit oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és biztonságukat figyelembe véve, az Európai Unió szabványainak megfelelően helyezzük el.

Az óvodánk igyekszik megfelelő munkakörnyezetet biztosítani a munkatársaknak és lehetőséget teremt a szülők fogadására.

Fontosnak tartjuk a problémaérzékenységet, a humánumot, a megértést, az előre mutató segítséget és a kölcsönös bizalmat.

3. Az óvodai élet megszervezése

Feladatunk segíteni a gyermekek testi – szociális – értelmi és esztétikai készségeinek kialakulását.

Az óvodai élet szervezése olyan céltudatos pedagógiai tevékenységben valósul meg, amelyben a folyamatosság, a nyugalom, a rugalmasság, a rendszeresség és stabilitás jellemző.

A napirend és a hetirend biztosítja a gyerekek egészséges fejlődését és fejlesztését azzal, hogy a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek között harmonikus arányokat alakít ki, amely szem előtt tartja a játék kitüntetett szerepét. (1.sz. melléklet)

Alkalmazkodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra és igényekre.

A napirend 10 órás nyitva tartásra vonatkozik, mely idő alatt a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, közben segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

A heti rendet és a napirendet meghatározó pedagógiai szempontok és alapelvek

- biztosítsa és erősítse a gyerekek szokásrendjének alakulását

- biztonságot, nyugalmat, rendszerességet tükrözzön és éljen meg a gyermek

- legyen rugalmas (élmények, események, időjáráshoz való alkalmazkodás terén is)

A két óvodapedagógus – a dajka nénik bevonásával – együtt készíti el pedagógiai feladatait, az egyéni és közös pedagógiai munka tartalmát.

A hét minden napjára a játékos tapasztalatszerzés szervezése a jellemző, kötetlen formában:

- környezet megismerése és természet védelme, élménynyújtás,

- környező világ megismerése, matematikai ismeretek,

- vizuális nevelés,

- zenei képességfejlesztés,

- mese, vers, dramatikus kommunikációs játékok.

Kötött formában egy testnevelés foglalkozás szervezése történik.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését a fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok, továbbá az óvodapedagógus által készített nem kötelező feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.

Az Országos Alapprogram alapján készített Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá.

Pedagógiai dokumentumaink:

- Helyi Nevelési Program

- Csoportnapló

- Beiratkozási napló

- Beírt gyermekek anamnézis lapja

- Fejlődési napló

- Felvételi és mulasztási napló

- Az óvodapedagógus által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok

- MIP és Mérések

A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól.

4. Az óvoda kapcsolatai, az együttműködés lehetősége

  • Az óvoda és a család kapcsolata

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Annak érdekében, hogy a gyermeket a neki legmegfelelőbb módon neveljük, szükség van a szülőkkel való együttműködésre, nyitottságra, őszinteségre. Lehetőséget nyújtunk az óvodában folyó pedagógiai munkában való aktív részvételre, a közös gondolkodásra, ezek gyakorlatban való érvényesítésére.

 

v  Az óvodába lépés előtt minden gyermeket meglátogatunk a biztonságérzet megalapozása céljából. Ezt szolgálja a beszoktatás is, melynek lehetőségét felajánljuk minden családnak. Időtartama a gyermek egyéni fejlettségétől, reakciójától függ.

v  A gyermekkel kapcsolatos problémák megoldása közös feladat, a személyre szóló nevelési célkitűzések megbeszélésére szolgál a közös párbeszéd.

v  A differenciált személyiségfejlesztést célozzák a fogadó órák, nyílt napok, melyek szervezése rugalmasan történik a problémához, egyéni érdeklődéshez kapcsolódva.

v  A gyermekcsoport egészére vonatkozó feladatok megbeszélésére a szülői értekezletek szolgálnak.

v  Az óvoda ünnepi előkészületeire, jeles napjaira, hagyományainak őrzésére, alakítására, közös kirándulásokra, egyéb rendezvényekre a szülőket szeretettel várjuk.

v  A szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (pl. szelektív hulladékgyűjtés stb.).

  • Az intézményekkel való kapcsolattartás

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gyerekek életében.

v  Egészségügyi intézmények

- gyermekorvos

- védőnői szolgálat

v  Szociális intézmények

- Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat

 

v  Közművelődési intézmények

- Művelődési ház

- Könyvtár

 

v  Oktatási intézmények

- Általános iskola

- Pedagógiai szakszolgálat

v  Egyház

v  Kisebbségi önkormányzat

- Etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart a kisebbségi szervezetekkel

 

A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező.

 

V. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladata

1. Játék

Az óvodás gyermek világa a játék.

A szabad játékban érzik magukat a legjobban, tudják nagyon jól, hogy mi számukra a legfontosabb, a legfejlesztőbb. Szeretnek játszani és minden alkalmat és lehetőséget megragadnak arra, hogy játszhassanak. A szabad játék a nevelés leghatékonyabb eszköze.  Így válhat a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítőélményt adó tevékenységgé.

 A játék ennek a kornak az alaptevékenysége és egyben legfejlesztőbb, leghatékonyabb és legfontosabb tevékenysége. Mindezek mellett a differenciált készség és képesség fejlesztésre gyakorolt hatása jelentős.

 

1.1  A felnőtt helye és szerepe a játékban

A felnőtt szerepe igen sokrétű és rendkívül fontos a játékban. Az óvónő a játék iránti elkötelezettségével, magatartásával, szeretetével olyan mintát, értéket közvetít a gyerekek számára, melyek a későbbiekben meghatározóak. Ugyanakkor a szülők felé is helyét és szerepét megilletően képviseli a játékot.

A pedagógusok felelőssége nagyon nagy, mert változó világunkban is meg kell kapniuk az óvodáskorú gyermekeknek azt, ami megilleti őket – és ez a játék, elsősorban a gyermekek által kezdeményezett szabad játék.

A felnőttek helye, feladata és szerepe az alábbiakban nyilvánulhat meg

az óvónő részéről:

a szülő/nagyszülő részéről:

  • a feltételek biztosítója,
  • mintát adó modell,
  • játszótárs,
  • fejlődést megfigyelő és segítő.
  • a feltételek biztosítója,
  • mintát adó modell,
  • játszótárs,
  • erős érzelmi hatást gyakorló.

1.2.A játék helye, ideje

Az örömteli, zavartalan játékhoz megfelelő helyre, időre és térre van szükség. Ezzel kapcsolatosan tartsuk szem előtt, hogy egyszerre több igényt kell kielégítenie a játszóhelynek. A jó játszóhely játékra inspirál, a játékbeli elképzelések megvalósíthatóak, megteremtik azt az intim szférát, mely a külvilágtól elhatárolja a gyerekeket. A terek, a formák, az anyagok, a színek és a távolságok mind-mind kihatnak a gyerekek játékára, óvodai életére. Biztosítják a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékhoz, a szimbolikus-szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szabályjátékhoz a megfelelő teret.

A játszóterület (óvodai csoportszoba, gyermekszoba, kuckó, udvar, kert stb.) kialakításánál gondoljunk arra, hogy mindig más és más módon biztosítsuk a helyet, a gyermekek fejlődését, játékfejlődését figyelembe véve.

Vannak olyan játéktevékenységek, amelyekhez nyugalmasabb, zártabb terek szükségesek, vannak viszont olyanok, amelyekhez elengedhetetlen a nagyobb tér.

Ahhoz, hogy a játék az óvodás korú gyermek legfontosabb, leghatékonyabb és legfejlesztőbb tevékenysége legyen időre, méghozzá elegendő időre van szükség.

szabadjáték kialakulásához hosszú és összefüggő idő a legalkalmasabb. Ehhez a napirendünk rugalmasan alkalmazkodik. Az óvodapedagógus tudatos módon biztosítja az indirekt játék idejét és helyét.

A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.

2. Művészeti nevelés

Óvodánkban a művészeti nevelés hangsúlyos szerepet kap.

A művészet szeretete, ismerete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az emberi kultúra, hagyományainkkal való ismerkedés már óvodáskorban elkezdődik.

Az esztétikum, már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre.

Az óvodapedagógus mindennapi feladata megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni egy őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezükbe venni, ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti.

Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat ábrázoló környezet vegye körül a gyermekeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekekre.

A művészet nem más, mint a világ megismerése, sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatása. Törekedjünk arra, hogy a gyermek maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk segítséget, ha ő maga kéri és igényli.

Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Segítségül szolgál kibontásában az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat.

A művészeti tevékenységek fogalomköre rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. A mese-vers az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája.

A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

„Nem mindegy hogy milyen az első benyomás, mely tovább rezeg bennünk, és amit sok-sok éven keresztül viszünk magunkkal.”

Célunk, hogy olyan gyermekek hagyják el az óvodánkat:

  • akik erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez, a kis mesterségekhez
  • akik megtapasztalhatták népi kultúránk értékeit
  • akik tudnak nevetni, felfedezni, rácsodálkozni
  • akik képesek barátkozni, kapcsolatokat létrehozni, ápolni és megőrizni

2.      Vers, mese

Célunk:

  • A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.
  • Irodalmi fogékonyság megalapozása
  • Igény kialakítása az irodalmi élményekre
  • A könyvvel való helyes bánásmód elsajátíttatása

Irodalmi nevelésünknek fontos, hangsúlyos szerepe van az esztétikai, az anyanyelvi nevelésben, fejleszti a kommunikációs képességet. Összefonódik a zenével, énekkel, a mozgásos játékokkal, élményvilágával hat a gyermek alkotásaira. Az óvodáskorú gyerekeknek a legjobban megfelelő irodalmi műfajok a vers és a mese. A csoportokban e két műfaj minden nap jelen van. A pedagógiai tevékenység fontos és szerves része, a csoport és az egyes gyermek igényének megfelelően. Az irodalom közege a nyelv, ezért alapvető követelmény, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyerekek. Segítségükkel emberi kapcsolatokat, viselkedéseket tanulnak meg, segítik a gyermekek számára a természeti és társadalmi környezet, a világ megismerését, fejlesztik önismeretét, kommunikációját, fantáziáját. Itt egyaránt helyet kapnak a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A meséléshez, verseléshez szükséges a nyugodt, csöndes környezeti feltétel megteremtése. Az elmélyülést fokozza az óvónő hiteles, szép és igényességgel átélt előadásmódja. Egy-egy verset, mesét kívánság szerint többször is mondjon el az óvónő a gyerekeknek.

Egyéni bánásmóddal biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyerekek felzárkóztatását (inger gazdag környezettel, sikerélmények biztosításával és egyénre szabott fejlesztéssel). Anyanyelvi fejlesztő munkánkhoz logopédus segítségét vesszük igénybe.

Az óvónő a mese, a vers gazdag tárházával, ismeretével rendelkezzen. A művek tolmácsolása közben törekedjen a kommunikáció-metakommunikáció adta sokszínű lehetőség alkalmazására.

Az óvónőnek ismernie kell a gyermek otthoni irodalmi élményét is, a családi szájhagyományban élő meséket, mondákat. Ezeket be kell építenie a tervezőmunkájába. A könyvek szeretetére, megbecsülésére meg kell tanítani a gyermeket. Ezt a példamutatáson túl a csoportok szép és igényes könyves környezete, a könyvtár /múzeum/ látogatásai is segítik. Ezek a sokszínű és változatos irodalmi, művészeti hatások is fokozzák a gyermekben az irodalmi alkotások /a könyv/ iránti érdeklődését, fejlesztik képzeletét, gondolatvilágát, az irodalmi művek befogadását és tevékenységeikben való felidézését: kommunikáció, mozgás, játék, vizuális tevékenység során. Nagyon fontos, hogy az irodalmi művek nevelő – személyiségfejlesztő hatásában legyen jelen a humor, a derű, a vidámság is.

Az óvodáskor kezdetén a gyermek nagyon sok ölbe vevő, hőcögtető, kiolvasó rövid verset, alkotást, hangutánzó népi mondókát, hívogatót, rövid, örömet adó mesét halljon az óvónőtől. Témáik változatosak legyenek, kapcsolódjanak a természet, az évszak változásaihoz, az ünnepnapokhoz, a hagyományokhoz. A felnőttek gyermek kapcsolatát az egyéni bánásmód, az egyéni igények figyelembevétele és tisztelete jellemezze.

A gyerekek az óvónői és az óvónővel együttes tevékenység hatására /játékos beszéd-mozgás, könyvnézegetés…/ maguktól is elkezdik ismételni a hallott szövegeket. Ezek mindig kapjanak megerősítést, mert a sikerélmény fokozza a gyermek érdeklődését, amelynek hatása az irodalmi művek elsajátítása terén jelentős. Engedjünk teret a gyermek saját vers és mese alkotásainak, annak mozgással vagy ábrázolással történő önkifejezésére.

A gyermek személyiségfejlődésnek /életkora/ figyelembevétele alapján bővítse az óvónő a versek, mesék, mondák tárházát, hosszabb, nagyobb figyelmet /időt/ igénylő irodalmi alkotásokkal: tárgyak, állatok, természeti jelenségek, néphagyomány, népmese, népköltés kínálta lehetőségekkel. A vidám, humoros irodalmi alkotások is legyenek jelen. Fokozatosan ismerjék fel a gyerekek az ünnepek, az évszak változásait –összefüggéseit, a kapcsolatokat az irodalmi művekben. Az óvónő /felnőttek, a szülők/ báb és dramatikus játéka élményt jelentsen a gyermek számára, motiváló legyen a gyermeki újraalkotásra.

A báb és dramatikus felnőtt játékba fokozatosan vonja be az óvónő a gyereket is, ezáltal gyakorolja, tanulja a bábjátékot, a dramatikus játékot.

E játékok eszközei egész nap folyamán hozzáférhetőek legyenek a gyerekek számára, mert segíti-ösztönzi az újraalkotást, az önálló és a társakkal együtt történő újraalkotást.

Legyen a mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • várják, igénylik a mesehallgatást, önmaguk is képesek önálló mese, történet létrehozására,
  • szeretik lapozgatni, nézegetni a színes képeskönyveket,
  • szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, önállóan a szerepeket kiosztják,
  • vigyáznak a könyvek, az eszközök épségére.

 

4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 

„A zene varázslat, képes az embert olyan lelkiállapotba hozni,

amely semmilyen más módon nem érhető el.”

Célunk:

  • A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, megszerettetése,
  • zenei ízlésformálás,
  • a gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei anyanyelvük megalapozása,
  • zenei képességek, készségek alakítása, mozgáskultúra fejlesztése

 

Az óvodai zenei nevelésünk feladata olyan élménynyújtó közös ének-zenei tevékenységek megteremtése, amely során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, közös éneklés örömét.

Az ölbeli játékokkal, népdalok éneklésével, a gyermek néptáncokkal és nép játékokkal a hagyományok megismerését és tovább élését segítjük elő. E célokat figyelembe véve a művészeti nevelési kísérletünk, melynek témája a gyermekek zenéhez kapcsolódó sokféle egyéni megnyilvánulása.

A zenei képességek fejlesztésével különböző mértékben ugyan, intenzív fejlődésnek indul a gyermek valamennyi képessége.

 

A fejlesztés, a zenei alapkészségek az alábbiakban valósulnak meg:

-          ritmusérzék fejlesztése

-          hallás fejlesztése, éneklés

-          mozgás, improvizáció, zenei kreativitás, mozgásesztétikum fejlesztése

-          komplex zenei nevelés (zenei és mozgás improvizáció és mozgásesztétikum)

A hármas alapkészség többféle módszerrel valósítható meg. A módszer kiválasztása mindig a konkrét feladattól függ, amelynek érzékeltetnie kell a feladatot, élményszerű legyen. A komplexitás mellett a képességek fejlesztése is jelen van. Mindezek épüljenek a fokozatosságra.

A zenei élménynyújtás mindennapos jelenléte a legfejlesztőbb hatású. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával.

Fontos a példaadás. Az óvodapedagógus helyes artikulálása, testtartása, tiszta éneklése utánzásra készteti a gyermekeket. A mintaadás pozitív hat a gyermekek nyelvi-kommunikációs fejlődésére.

 

A zenei nevelés jól fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei kreativitását, mely jó hatással van a zenei ízlésvilág formálódásáraEbben a folyamatban a zenehallgatásnak fontos szerepe van. Az anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a kortárs művészeti alkotásokat és a nemzeti etnikai kisebbség zenei kultúráját.

Az óvodapedagógus tudatosan odafigyelő munkája során kell, hogy észrevegye a kínálkozó lehetőségeket. A megfelelő feltételek megteremtése teszi lehetővé, hogy sokszínű zenei élményt szerezzenek az óvodapedagógus éneke és közös felnőtt-gyermek énekes játékával. Fontos ismerni azokat az énekeket is, amellyel a gyermek az óvodáskort megelőzően már találkozott. Ezek éneklése a bizalmat, biztonságérzetet erősíti a gyermekben, valamint az óvodapedagógussal történő együttműködésre, közös éneklésre ösztönöz. Ezek a közös élmények elősegítik a beilleszkedést, a későbbi szocializációs folyamatotA felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részesévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének.

 

A zenei nevelésnek sokoldalú kapcsolatformáló hatása van. A társas kapcsolatok ebben az életkorban változnak, a gyerekek közötti szimpátia-antipátia viszonyok folyamatosan átrendeződnek. Ezek formálására maximális lehetőséget nyújt a zenei nevelés folyamata. Segít becsukni a megnyílt mélységeket és átvezet a hétköznapok folytatásába.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • A gyermekek örömmel játszanak énekes és népi játékokat.
  • Biztonsággal megkülönböztetik az egyenletes lüktetést, és a dalok ritmusát.
  • Mozgásuk összerendezett.
  • Néhány megismert dalhoz ritmushangszereket használnak.
  • Egyszerű táncos mozgásokat végeznek zenére.
  • Élvezettel tudnak zenét hallgatni.

A művészeti kompetenciák kibontásában jó lehetőséget nyújt az óvodai néptánc, népi gyermekjátékok, játékfűzés és a mondókafűzés, ritmushangszerek, furulya.

Célunk, nemzeti kultúránk és szűkebb környezetünk hagyományainak továbbvivése, népi játékokon keresztül. Elsődleges feladatunk, hogy megszeressék a néptáncot, népzenét, kedvüket leljék a talpuk alá szóló muzsikaszóban. Magatartásukat, viselkedés kultúrájukat formálja a színpadi megjelenés. A népviselet szépségének elfogadása, megkedveltetése hazafias érzelmeket alapoz meg. Az óvodában a játékok tulajdonképpen azáltal válnak „táncossá”, hogy olyan apró momentumokra is odafigyelünk, ami a felnőtt tánchagyományból vihető át anélkül, hogy a gyermekeknek idegen, erőltetett lenne.

A népi hangszerek megismerésének gazdag tárházát kínáljuk fel, amelynek keretében lehetőséget biztosítunk dallamjátszó hangszerrel való ismerkedésre egyszerű gyermekdalok megszólaltatásán keresztül.

Az egyéni ütemben történő fejlődés lehetőségének biztosítása és a fokozatosság elvének betartása fontos szempont számunkra.

Az óvodapedagógus célja, hogy mindezeken a tevékenységeken keresztül ébresszen fel a gyerekben magasabb rendű igényeket.

 

„Szeretlek, és bízom benned

képes vagy rá.

S ha nem sikerül nem baj.

Ez csak egy próbálkozás.”

5. Rajzolás, mintázás, kézi munka

Célunk:

  • A gyermekekben az esztétikum iránti fogékonyság és alkotás iránti vágy felkeltése.
  • Élmény- és fantáziaviláguk képi, szabad önkifejezése.
  • Tér – forma – szín képzetük gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
  • A gyermekek finommotorikus képességének fejlesztése.

A gyermek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika.

A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, amely a mese, a vers, az ének, az énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával történik.

A verbális és vizuális világ megismerése a gyermekek számára a legösszetettebb tevékenységi forma. E nevelési terület szerves része az óvodai nevelés rendszerének, mely szoros kölcsönhatásban áll minden más nevelési területtel /komplexitás/. Valamennyi óvodai csoportunkat esztétikai igényesség jellemzi. Gyermekeink felfedezik, keresik és kutatják a szépet. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

A motiváltság ereje, a vizuális eszközök – késztetik a gyermeket bármikor arra, hogy ez a tevékenység beépüljön a játékukba és visszatükröződjön vizuális tevékenységeikben. Megfigyelhető csoportjainkban a változatos, sokrétű technikák alkalmazása. A nap bármely szakában a gyerekek szükségleteiknek, igényeiknek megfelelően használják a kiválasztott eszközöket. Engednünk kell, hogy Ők maguk fedezzék fel, hogy milyen a világ. Így kreativitásuk egész személyiségük fejlődése kedvezően változik. Alkotó módon játszanak: gondolatukkal, érzelmeikkel, színekkel és formákkal egyaránt. Érdeklődéssel, kitartással, aktivitással, hatalmas alkotóvággyal vesznek részt az új technikák elsajátításában.

Műveik kifejezővé válnak, tükrözik a világról szerzett ismereteiket, de elsősorban érzelmi megnyilvánulásaikat. Amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli. A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik.

Az anyanyelvi nevelési feladatai jelen vannak a rajz, a mintázás és a kézi munka tevékenységében egyaránt. A sokféle technikai megoldással létrehozott alkotások egyben előkészítik a gyermeket a modern műalkotások iránti fogékonyságra.

A kézimunkázás széleskörű anyagismeretet, munkafogást, technikai ismeretet eredményez. Megszeretteti a munkát, fejleszti a gyermek alkotó tevékenységét. Ezen tevékenységek folyamatában fontos megismertetnünk az eszközök célszerű, biztonságos, kreatív használatát.

A pedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.

Nevelőtestületünket magas szintű igényesség, önművelés jellemzi, melynek eredményei lemérhetőek a gyermek személyiségének fejlesztésében. A szülőket is bevonjuk az óvodai életbe oly módon, hogy az óvodapedagógus kezdeményezi egyes technikák megismertetését nyílt napok és munkadélutánok keretében.

Maga a tevékenység s ennek öröme fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg alkotásaikban
  • Részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása jellemzi alkotásaikat
  • Önállóak a megismert technikák alkalmazásában, örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
  • Megfogalmazzák értékítéleteiket, beszélgetnek, véleményt formálnak az elkészült alkotásokról.

6. Mozgás

Célunk:

  • a gyermekek edzettségének megalapozása a testmozgás segítségével,
  • játékos mozgások teremben és szabadlevegőn eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában.
  • természetes mozgáskedv megőrzése, megszerettetése, mozgásigény kielégítése.

Mozgásfejlesztés a szabadjátékban:

Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, csoportszobában egyaránt. A mozgásos játékok figyelembe veszik az egyéni szükségletet, képességet, minden gyermek számára lehetőséget biztosít természetes mozgásra (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).

A szabad mozgás, a szabadban végzett mozgástevékenység a legfejlesztőbb hatású. Az óvodapedagógusnak a tervezés során az évszak adta mozgáslehetőség biztosítására nagy gondot kell fordítania. Ütemezni szükséges időben és feladat-meghatározásban kell.

A gyerekek testedzése, mozgásvágyának és mozgásigényének kielégítése a gyerekek spontán tevékenysége és az óvodapedagógus által tudatosan tervezett, szervezett mindennapos testneveléseken és testnevelési foglalkozásokon keresztül valósul meg. E folyamatokban hangsúlyosan kell érvényesíteni /figyelni/ a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésére. Az egészségvédelemnek igen hangsúlyosnak kell lenni, amiben kiemelkedő az óvónő modell szerepe.

Testnevelés

 

Az egészséges életmód kialakításának szerves része a testedzés, a játékos mozgás, a testnevelés. A testnevelés mozgásanyaga, segíti a gyermekek anatómiai és élettani fejlődését. Kifejti kedvező hatását az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre. Hozzájárul a helyes testtartás kialakulásához, a tartáshibák megelőzéséhez, a testi képességek fejlődéséhez.

Az egészséges életvitel igényére nevelés keretén belül a testi képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk:                                                                                                                                        

      .  Kondicionális képességek fejlesztése.

- Állóképesség fejlesztése életkornak megfelelően, folyamatosan és fokozatosan pl.: hosszantartó lassú és közepes iramú futások, hosszú ideig végzett csúszások és kúszások

-   Erő fejlesztése, pl.: szökdelés, távol-, magasugrás, kéziszer gyakorlatok

- Gyorsaság fejlesztése, pl.: gyors futás, futó játékok, irányváltoztatások, megállások, különböző testhelyzetek felvétele

  • Koordináló képesség fejlesztése
    • Térbeli tájékozódás, pl.: természetes támaszgyakorlatok, irányváltoztatás, célba dobások
    • Egyensúlyozó képesség, pl.: egy lábon állás, gurulás a test hossztengelye körül, guruló átfordulás előre
    • Ritmusképesség fejlesztése, pl.: járás, futás, ciklikus mozgás zenére
    • Reakció készség fejlesztése, pl.: megadott feladatok végrehajtása különböző, megadott jelekre
    • Izomérzékelő képesség fejlesztése, pl.: kézi szergyakorlatok, bordásfalon függeszkedés, fekvőtámasz
  • Mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése

o   nyújtó hatású gyakorlatokkal

Mindennapi testnevelés

Célja: A gyermekek számára a mozgás jó, kellemes, élményt adó, testet-lelket edző tevékenység legyen.

A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok), melyet a testnevelés foglalkozás anyagából merítünk.

Verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése szintén minden életkorban legyen hangsúlyos. A mozgástevékenység fejlesztés során előforduló szó, kifejezés a gyerek szókincsét bővíti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

  • A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban,
  • Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban,
  • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni,
  • Tudnak ütemtartással járni,
  • A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul.

Az optimális mozgásigény kielégítése eredményeképpen a gyermekek mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordinációjuk és a finommotorikájuk.

Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének formálását.

7. A külső világ tevékeny megismerése

Mottó:

„A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köréje a megfelelő környezetet.”

(Maria Montessori)

Célunk:

  • A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt.
  • A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szerezzenek. Matematikai fogalmakkal való ismerkedés, gyakorlásuk a játék és más tevékenység közben.
  • A társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása.
  • A természet megóvásához szükséges magatartási formák kialakítása. Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete, és az óvodapedagógus mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások kialakulását.

A külső világ tevékeny megismerése során:

  • Az óvodás gyerek fejlődését, képességének fejlesztését a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formálja. Spontán ismeretszerzésre gyakran van a gyermeknek lehetősége. A játéktevékenység, a környezet tele van természeti, technikai csodával, ismeretelemekkel, melyek környezeti ingerként jelentkeznek. A gyerekek szinte szelekció nélkül fogékonyak ezekre az ingerekre és a természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyaira is.
  • A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségére. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 
  • A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek birtokába jut a gyermek. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiségszemlélete.
  • A játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe, az így szerzett információk feldolgozása egyéni, páros, mikro csoportos játékos tevékenységen keresztül valósul meg. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőségeket kínálnak. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen idetartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretetet is.
  • Az óvodapedagógus feladata: tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre és ismeretszerzésre, valamint a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Cselekvési alternatívákat kínál, elősegíti a gyermekek személyiségének, egyéni képességének sokoldalú kibontakoztatását, melyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján. A gyermekekbe vetett feltétel nélküli bizalom gyermekközpontú nevelői attitűddel alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez.

8. Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése

Célunk:

  • A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése és fejlesztése.
  • A környező világ matematikai jelenségeinek, összefüggéseinek felismertetése
  • Matematikai tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra. A matematikai tapasztalatszerzésnek kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. A különféle gyermeki tevékenységeknek meghatározó szerepe van a matematikai ismeretszerzésben.

  • A játékban szerzett tapasztalatok
  • Munkatevékenységek közben mód nyílik az ismeretek alkalmazására
  • Más fejlesztési területen előforduló tapasztalatszerzési és alkalmazási lehetőségek
    • Ábrázoló tevékenység során,
    • Környezet megismerésére nevelés közben,
    • Tárgyak, személyek összehasonlítása, rendszerezése,
    • Testnevelés folyamán,
    • Zenei nevelés alkalmával,
    • Irodalmi nevelés közben.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

·         Képesek megadott vagy felismert tulajdonságok szerint válogatni, kiegészíteni, összehasonlítani

·         Értik és használják a mennyiségekkel kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat

·         Összemérnek tárgyakat hosszúság, magasság, szélesség, űrtartalom szerint

·         Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat

·         Biztonsággal tájékozódnak a térben és síkban, ismerik az ehhez kapcsolódó kifejezéseket.

Környezettudatos szemlélet és magatartásformálás megalapozása

  • A valóság felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja meg azok védelmét, az értékek megőrzését.
  • A környezettel kapcsolatos viselkedési minták kialakításánál kapjon hangsúlyosabb szerepet a család.

Mindezeket megvalósítva további céljaink a környezeti nevelés kiteljesedésnek elősegítése érdekében:

  • Természetvédelem,
  • Növények, állatok hasznosságának megismerése,
  • Kirándulások, séták szervezése,
  • Az esztétikus környezet és a szép iránti érzék kialakítása.
  • A témákat az évszakok köré rendezzük ezáltal minden lehetőség adott arra, hogy a természetben lévő változásokat nyomon követhessék.
  • Foglalkozunk a gyalogos közlekedés szabályaival, a közlekedési eszközök megismertetésével, napszakokkal, a vadon és szabadon élő állatokkal.
  • Beszélgetünk a testünkről, az egészségvédelemről, az orvos munkájáról.
  • Sokoldalú ismereteiket felhasználhatjuk a társadalmi környezetükben, játékok során, pedig újra feleleveníthetik tudásukat.
  • A szülőföldhöz való kötődés alapjaként ismerje meg a gyermek a szűkebb és tágabb környezetét.
  • Ismerjék meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit. Tanulja meg ezek szeretetét, védelmét a család és az óvoda segítségével.

9. Néphagyományok az óvodában

Néphagyományaink a művészeti nevelésünk minden területén hangsúlyos szerepet kap.

A népművészet értékei, a „magyaros” nyelvezet, beépül a vers, a mese, az énekes népi játékok, a vizuális és tárgyi környezeten keresztül, a népi hagyományőrzésbe, az ünnepi szokásokba.

Mindezek a jeles napok segítik még szorosabbá tenni az óvoda és család kapcsolatát, és közben a gyerekekre is értékes fejlesztő hatással van.

A viselkedésmód az ünnephez igazodik, a közösségi alkalomhoz illő magatartás elsajátítása fokozottan előtérbe kerül.

A tiszta beszéd, a világos stílus készségének kialakítása fejlődik.

Ünnepélyes hangvételű prózai beszéd mellett

o   a közös éneklés,

o   a tánc, játék, mások előtti bemutatása,

o   az alkalmi öltözet értékelése,

o   az ünnepi étkek megismerése,

o   a szokások megismerése és előadása, a nevelés szerves része. Egy-egy ünnepre készülődve a szöveg, dallam cselekmény megtanulása valójában játék.

„Napjainkban a régi szokások megtartása a kulturális örökség ápolását jelenti a gyökerek megtartását, ami nélkül idegenek lennénk a világban”

Az óvodánk néphagyományai

      Szüreti munkák (almaszüret, szőlő szüret)    

  • Adventi  készülődés
  • Karácsonyi ünnepség
  • Farsang
  • Húsvét

A külső világ megismerésének jeles napjai:

  • Az állatok világnapja
  • A víz világnapja
  • A föld napja
  • Madarak és fák napja

Óvodánk jeles napjai:

  • Mikulás
  • Karácsonyi kézműves nap
  • Tavaszébresztő (húsvéti kézműves nap)
  • Anyák napja
  • Születésnapok megünneplése
  • Gyermeknap – mozogj velünk
  • Móra –hét (bekapcsolódás az iskola programjaiba)
  • Évzáró – Ballagás
  • Iskolalátogatás
  • Könyvtár-, színház-, múzeumlátogatás
  • Oviszínház

Nemzeti ünnepeink

Mindezek a jeles ünnepek segítik a gyermek szocializálódását, társadalomba való beilleszkedését és hazaszeretetét.

A külső világ tevékeny megismerése hozzájárul:

  • az önálló véleményalkotáshoz,
  • döntési képesség megalapozásához,
  • problémamegoldó képesség megalapozásához,
  • benne rejlik az anyanyelvi nevelés komplexitása,
  • kortárs kapcsolatok fejlesztő hatásának érvényesítése.

10. Munka jellegű tevékenységek

Óvodás gyerekeink az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből nagyon sok ismeretet, tapasztalatot szereznek a munkavégzés számos területéről. Egy-egy munkában hagyományozódik, tovább él a közös munkavégzés – alma-, szőlőszüret, lekvár főzés, savanyú káposzta készítése. Az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódnak a régi hagyományok, amelyek a megvendégelés, a meglepetés, az örömszerzések régi szép hagyományait tükrözik, - élményforrást jelentenek a gyermekek számára. A munkafolyamatokban a felnőttek és az óvodapedagógus tevékenysége modell értékű.

A gyermek családjában, az óvodában is, és mindennap találkozik, megéli az emberi munka környezet átalakító hatását, a környezet sokszínű változásait.

A személyiségfejlődés szempontjából fontos az óvodás gyermekmunka jellegű tevékenysége, mivel kitartásra, felelősségérzetre, a kötelesség teljesítésére szoktat, s hangsúlyos szerepe van a közösség, a társas kapcsolatok formálásában.

A munkavégzés alapvető feltétele, hogy kedvvel, szívesen végzett tevékenység legyen, mely által fejlődnek a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, tulajdonságok ( pl.: kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság ). Fontos, hogy az óvodapedagógus figyelembe vegye a feladatok adásánál a gyermek nyitottságát, helyzetfelismerő képességét, fejlettségét.

Munkafajták:

  • Alkalomszerű megbízatások (a gyermekek szükségleteit kielégítő munkák)
  • Naposi munka,
  • Környezet rendezése
  • Növény- és állatgondozás,
  • Önkiszolgálás,
  • A gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák.

A munkavégzés együttműködésre ösztönzi a gyerekeket, fejlődik szociális érzékük. A munka céltudatos tevékenység, önállóbbá válásával a gyermekek tevékenységébe beépülnek a szóbeli kifejezések.

Az óvodapedagógus feladatai

  • A gyermeki munka az óvodapedagógus tudatos pedagógiai szervezése mellett a nevelés egyik formája.
  • A munkajellegű tevékenység minden esetben tartalmazzon játékos elemeket.
    • Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje meg a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
    • Aktív tevékenység közben formálódjon a gyermek attitűdje, önállósága, felelőssége, céltudatossága és kitartása.
    • A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai nevelés célja.
    • A gyermek értékelése konkrét és reális legyen, melynek során párbeszéd alakul ki.
    • A nevelő értékel, dicsér és a gyermekek is hangot adnak érzéseiknek, véleményt formálnak magukról és társukról.
    • Az értékelés legyen a gyermek tapasztalataihoz, előzetes ismereteihez és saját magához mérten fejlesztő. Lényeges elem, a gyermek munkájának elismerése.

·         Munkaközben:

  • Beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként.
  • Az információkat megértik a gyerekek.
  • Szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, edények).
  • Kialakulnak a munkavégzéssel kapcsolatos udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései.
  • A munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.
  • Az önkiszolgálást, az iskoláskort megelőző időszakban a gyermekek nagy önállóssággal, biztonsággal látják el. Észreveszik a szükséges feladatokat, azok sorrendjét tudják /pl.: étkezésnél, pihenésnél végzendő munkák/. Az óvodásgyermek igen kedvelt munkatevékenysége a naposság. A naposság sorra kerülésének szokásrendjét a gyerekekkel történő megbeszélés alapján célszerű kialakítani. A szükséges eszközök önálló biztosítása igen fejlesztő a gyermekek számára.

A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényelA közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának fontos eszköze.

11. Tevékenységben megvalósuló tanulás

„Az ismeretlen megismerési vágya, az új megismerésének kiindulópontjai a csodálkozás.

Minden érdeklődés az érzelmekben gyökeredzik.”

(Platon)

 

  • A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése, az attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése.
  • A tanulási folyamatban az óvodapedagógus célja, hogy elérje, hogy a gyermek a tanulási folyamatot önállóan járja végig. A felfedezés biztosítva legyen számára és az alkotás örömét átélhesse, ebben éli meg a tanulás szabadságát.
  • Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezett és kötetlen időkeretekben valósul meg.

A gyermeki tevékenység jelentősége a tanulás folyamatában:

Az óvodás gyermek a tevékenységben fejlődik leginkább. A tevékenységek során a gyermek azt a cselevést végzi vagy választja, amely találkozik a belső késztetésével. A gyermek képességei tevékenységek folyamatában fejlődik, tapasztalatokat szerez.

Tényeket, összefüggéseket fedez fel, amelyek tudatosodnak benne.

A  tapasztalatok és tudatosításuk során tanulási folyamat jön létre.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

  • Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása)
  • Spontán játékos tapasztalatszerzés
  • Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
  • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés
  • A gyakori probléma – és feladatmegoldás
  • Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozáson megvalósuló tanulás

Az óvodapedagógus feladatai:

Olyan tevékenységformák biztosítása, amely a gyermek személyiségének kibontakozását segíti elő.

Figyelembe kell venni a szabad, alkotó, eredményes tanulás lehetőségeit.

Feltételei:

  • Biztonságos légkör, elegendő hely, elegendő idő, az eszközök megléte, célszerű elhelyezése.
  • Szeretet, elfogadás, megértés,
  • Érdeklődés, meghallgatás, odafigyelés,
  • Bátorítás, támogatás, ösztönzés, dicséret, elismerés,
  • Nyitottság a gyermek jelzéseire, igényeire, érzéseire, gyermekismeret,
  • Önállóság, próbálkozás lehetősége, felfedező, alkotó légkör biztosítása,
  • Szabadságérzet biztosítása,
  • Öröm, büszkeség kimutatása.

Az egészséges fejlődés előmozdításának kulcstényezője, az óvoda és család kapcsolatrendszerének minősége. Ez a kapcsolatrendszer azért fontos, hogy a szülő betekintést nyerjen az óvodai tanulási tevékenység rendszerének megismerésébe.

A tanulási tevékenység, pedagógiai eljárás, motiváció vezetnek a helyes tanulási stratégiák kiépítéséhez. Mindezeket fontos, hogy a család megismerje.

Lehetőségek:

  • Befogadás, beszoktatás,
  • Nyílt napok,
  • Szülői értekezletek,
  • Óvodai rendezvények.
  • Egyéni beszélgetések, kérdések, kérések, problémák megbeszélése.

Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, mindezek figyelembevételével építi fel a tanulás folyamatát.

A tanulási folyamat feltételrendszerében kiemelt szerepe van a játéknak, az élményszerzésnek, a mintakövetésnek, a differenciált személyiségfejlesztésnek.

A tanulásszervezésnél a pedagógust az indirekt magatartás jellemzi, és elsősorban a feltételek megteremtése vezérli.

A differenciált fejlesztésben pontosan tükröződik, hogy az adott gyerek az adott képességben, készségben hol tart.

A tanulási helyzetekben kiemelt szerepe van a munkaformáknak, amely a differenciálásban is alapvető szerepet játszanak:

-          mikrocsoportos;

-          páros,

-          kooperatív,

-          egyéni foglalkoztatási formák.

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

 

VI. Az óvodába lépés feltételei

A gyermek, ha 2. életévét betöltötte, jogosult az egységes bölcsőde-óvoda ellátásra az iskolaérettség eléréséig, maximum 8 éves koráig. (KT.)

A beiratkozáshoz szükséges:

-          Szülővel vagy családtaggal való megjelenés.

-          Gyermek személyét igazoló dokumentum (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya, TAJ kártya)

A beiratkozás időpontját a települések jegyzője határozza meg. A gyermek felvételének visszaigazolása minden év augusztus 1-15. között történik.

Az új gyerekek augusztus végétől folyamatos beszoktatással érkeznek az óvodába. A nevelési év folyamán beíratni /felvenni/ gyereket csak nagyon indokolt esetben lehet.

Javaslatot tehetnek a felvételre:

-          A település jegyzője

-          Óvodavezetője

-          A Polgármesteri Hivatal gyámügyi csoportvezetője

-          Gyermekjóléti Szolgálat

-          Gyermekorvos, védőnői szolgálat

Az óvodai felvétel elbírálásának szempontjai:

-          a család anyagi-szociális helyzete,

-          tankötelezettség,

-          bölcsődei-óvodai férőhely száma.

A gyerek óvodai felvételéről dönt:

-          óvodavezető,

Fellebbezési lehetőségek:

A gyermek óvodai felvételét elutasító határozat után 15 napon belül az óvodavezetőnél szóban vagy írásban.

Másodfokon az intézmény fenntartója dönt.

A gyermek óvodába lépésekor várható jellemzői:

-          a saját személyével kapcsolatos feladatellátást kis segítséggel végzi /öltözködés – étkezés – testi higiénés feladatok/,

-          kapcsolatfelvételre – kialakítására képes, kommunikál /kivétel: az integrált nevelés fogalomkörébe tartozó gyerekek/,

-          szobatiszta.

 

VII. Az iskolába lépés feltételei az egészségesen fejlődő gyermekek számára

Alapelvek:

-          az óvodából átadó és az iskolába befogadó pedagógusoknak ismerni kell egymás pedagógiai módszereit, elvárásait

-          az óvodapedagógus és a tanító között a gyermek és az egymás közötti kölcsönös tiszteleten, nyitottságon alapuló kapcsolatra van szükség

Az iskolába lépést megelőzően óvodai és iskolai nyílt napokon, ünnepségeken vesznek részt az érintett pedagógusok.

A tankötelezettség kezdetéhez két feltételnek kell megfelelni:

Egyrészt: a gyerekeknek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségének (testi, lelki, szociális érettség) meg kell lennie.

Másrészt: a meghatározott életkor betöltése szükséges.

rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

A gyerek attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. életévét augusztus 31 - ig betölti.

A gyerek iskolai felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az óvodapedagógus a gyerek tanköteles életkorba lépésekor a gyermek fejlettségével kapcsolatos szakvéleményt ad a szülőnek, amely a gyermek iskolai beíratásához fontos dokumentum.

A pozitív iskolavárás kialakítása elengedhetetlenül szükséges, amelynek sokféle módja van:

-          tanítói hospitálások az óvodában,

-          iskolalátogatások,

-          óvodapedagógusok tanító nénik kerekasztal beszélgetése az átmenetről

-          beszélgetés a szülőkkel,

-          előadások mindkét intézményben, a szülők részvételével

-          tájékoztatás az intézmények programjáról, módszeréről,

-          közös rendezvények.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Az iskolakezdéshez szükséges feltételek:

  1.  Biológiai alkalmasság.
  2. Pszichikus alkalmasság.
  3. Szociális érettség.
  4. A biológiai alkalmasság a testi fejlettséget és egészségi állapotot jelenti, amely a testsúlyt és magasságot is magába foglalja. E mellett jelenti a mozgásszervek, statikai funkciók, az érzékszervek és az idegrendszer épségét is. Fontos a mozgások összerendezettsége és az iskolai munkához szükséges általános fizikális teherbíró képesség. Kialakul az egyoldalú dominancia, laterialitás.

A mozgásfejlődésben a mozgáskoordináció és a finommotorika területén jusson el olyan szintre, amely az iskolába lépéshez szükséges.

Viselkedését, testi szükségletei kielégítését tudja szándékosan irányítani.

  1. Pszichikus alkalmasság főbb kritériumai:

-          a beszédfejlettség,

-          az intellektuális fejlettség,

-          az érzelmi és akarati érettség,

-          a munkára való képesség.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

·         érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;

·         gondolatait, érzelmeit mások számára érhető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;

·         minden szófajt használ;

·         különböző mondatszerkezeteket, mondafajtákat alkot;

·         tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések lehetségesek);

·         végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét.

·         elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét és lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait

·         felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit

·         ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

·         Elemi és mennyiségi ismeretei vannak

Intellektuális fejlettség:

·         elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről

·         az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

·         megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;

·         a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van;

·         képes a feladatok rendszeres végzésére egyedül és csoportosan is.

Szociális érettség és magatartás fejlettségének jellemzői:

·         A gyereknek igénye van a közösséghez, abba beilleszkedni képes;

·         feladat- és szabálytudata van;

·         érzelmi kiegyensúlyozottság jellemzi;

·         a társakkal, a felnőttekkel tud kapcsolatot kiépíteni és együttműködni;

·         elfogadja a felnőtt irányítását;

·         képes a közösségben végzett munkára

sajátos nevelési igényű gyerekek iskolakezdésének feltételeiben igen körültekintően kell eljárni. A szakemberek segítségét nem szabad nélkülözni. A speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

 E gyerekek neveléséhez, beiskolázásához segítséget ad:

- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

- A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberekkel végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait.
VIII. Gyermekvédelem

Helyzetkép

Az óvodásgyerekek családi helyzete, kulturális, szociális háttere igen eltérő. A gyerekorvosokkal, védőnőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Így már a gyermek óvodába érkezése előtt feltérképezhetőek a vélhető, valós problémák és tulajdonképpen a beíratással egyidejűleg kezdődik a gyermekvédelmi munkánk.

1. Gyermekvédelmi munka szemlélete

A gyermekvédelmi munka sokrétű, szerteágazó feladatrendszert foglal magába, amelyből az óvoda elsősorban a preventív és korrekciós feladatokat vállalja el.

Preventív általános gyermekvédelem, amely vonatkozik a családban eredményesen nevelt, fejlődött valamennyi gyermekre.

Korrekció: speciális gyermekvédelem, a családon belül vagy a családi környezeten kívül fejlődésben akadályozott gyermekek védelme és nevelése.

Célunk: A gyerekek harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében mindazon körülmények feltárása, amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermek fejlődését, ill. ezek kompenzálása.

Feladatunk:

 Lehetőségeink alapján az esélyegyenlőség megteremtése. Fokozott törődés, figyelem a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel, nagycsaládokkal, gyermek - és családlátogatás.

Elveink együttműködő, őszinte partnerkapcsolat kialakítása, toleráns, tapintatos nevelői attitűddel. A családi nevelés tisztelete, erősítése mellett a felelősségérzetük növelése a gyermekeik nevelésében. Minden óvodapedagógus köteles a pedagógusetika követelményeit betartani (titoktartás!) a családokat érintő kérdésekben, az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartása! Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket a csoportnaplóban is nyilvántartjuk.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében a veszélyeztetettség: olyan gyermek vagy más személy által tanúsított-magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A közoktatásról szóló törvény értelmében hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek.

Az egyéni és csoportos fejlesztések minden óvodapedagógus tervező munkájában nyomon követhető.

Együttműködés, kapcsolattartás a gyermek érdekében kiterjed:

-          az önkormányzat szociális és gyámügyi osztályára,

-          a Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálatra,

-          a gyermekorvos, védőnő feladataira,

-          Általános iskola gyermekvédelmi felelősére,

-          a Tanulási Képesség Vizsgáló Szakértői Bizottság munkájára.

2. Gyermekvédelmi felelősök munkája

A gyermekvédelmi munka a nevelőtestület minden tagjának a feladata és kötelessége. Az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát a gyermekvédelmi felelős és a vezető koordinálja.

A gyermekvédelmi felelős munkájával szembeni elvárás:

  1. megfelelő gyermekvédelmi szemlélet és empátia,
  2. helyes diagnosztizálási készség,
  3. a gyermekekkel kapcsolatos külső információk, szakvélemények, családból származó jelzések és viselkedési megnyilvánulások adekvát értelmezése.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A programot az óvoda nevelőtestülete 2014. ……………..….n tartott értekezletén, amelyen a nevelőtestület valamennyi tagja jelen volt – 100% - os szavazati aránnyal elfogadta.

Egyetértését nyilvánította ki a Szülők Közössége.

Nyírtura, 2014. ………………..

 

 

                                                                                        Csobánné Mikulás Edit

                                                                                             intézményvezető

 

Csoportjaink 2014-2015

Katica csoport


 

Nánási Levente, Tóth Milán, Tóth Viktória, Popovics Dominik, Asztalos Marcell, Molnár László, Blazsán Blanka, Sipos Zsófia, Nagy Dorina, Simkó Dávid, Nagy-Kovács Vince, Mikó Marcell, Tóth Roland, Dicső Dóra, Szabó Noémi, Perger Péter, Illés Szabolcs, Pusztai Nándor

 

Pillangó csoport

 

Giba Zsófia, Kotlár Petra, Dicső Izabella, Farkas Nimród, Tóth Kamilla, Imre Bence, Szurcsik Zsófia, Nagy-Kovács Petra, Ocsenás Olivér, Simkó Máté, Batta Szebasztián, Sápi Lilla, Márton Kevin, Szécsi Balázs, Tóth Levente, Fábri Doroti, Varga Petra

 

Méhecske csoport

 

Bányász Patrícia, Szabó Kelli, Kovács Zsófi, Miczi Mercédesz, Mikulás Jázmin, Tóth Kálmán, Bata Flórián, Árvai Liliána, Dorcsák Boglárka, Fesztóry Lídia, Mester Ferenc, Kotán Lilla, Puskás Dominik, Pataki Péter, Kiss Jázmin, Mikó Bence, Varga Gréta, Szaniszló Nóra, Bagonyi Boglárka, Nagy Norina, Kovács Zsolt

 

 

2013-2014-es csoportjaink

Meghívó

Meghívó

A Nyírturai Móra Ferenc ÁMK óvodájának gyerekei és pedagógusai szeretettel várnak minden kedves szülőt és érdeklődőt, a 2014. június 6-án 16:00 órától tartandó évzáró ünnepélyünkre.

 

Helye: Közösségi Ház

Csoportjaink 2013-2014

Katica csoport

 Dicső Dóra
Nagy Dorina
Sipos Zsófia
Simkó Dávid
Nagy Kovács Vince
Mikó Marcell
Tóth Roland
Szabó Noémi
Perger Péter
Illés Szabolcs
Pusztai Nándor
Bányász Patricia
Kovács Zsófia
Miczi Mercédesz
Váradi Dominik
Mikulás Jázmin
Kotán Lilla
Dorcsák Boglárka
Szabó Kelli
Árvai Liliána

 

Pillangó csoport

 

Simkó Máté
Farkas Nimród
Szécsi Balázs
Dicső Izabella
Nagy Kovács Petra
Fesztóry Lídia
Kiss Jázmin
Nagy Norina
Mester Ferenc
Bata Flórián
Szaniszló Nóra
Kotlár Petra
Kovács Zsolt
Varga Gréta
Puskás Dominik
Bagonyi Boglárk
Mikó Bence
Pataki Péter
Tóth Kálmán
Imre Bence
Szurcsik Zsófia
Giba Zsófia
Sápi Lilla

 

Méhecske csoport

 

Szarvas Martin
Vári Patrik
Kotán Milán
Asztalos Marcell
Molnár László
Bártfai Izabel
Balogh Anna
Tóth Viktória
Unoka Csaba
Tóth Milán
Nánási Levente
Popovics Dominik
Blazsán Blanka
Márton Dávid
Hankószki Péter
Molnár Kira
Lovácsi Regina
Kovács Ádám
Kádas Panna
Kádas Bence

 

Elérhetőségünk

Nyírturai Móra Ferenc Óvoda, Minibölcsőde, Konyha, Közösségi Ház és Könyvtár

4532 Nyírtura, Arany János út 16

Telefon. 06-70 / 701-3384

E-mail cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Alkalmazotti közösségünk

Óvodánkban, három csoportban hat óvodapedagógus és három dajka néni végzi a gyerekek

gondozását - nevelését . Nevelőtestületünkre jellemző a nagyfokú gyerekszeretet, az újra való nyitottság, a szakmai megújulásra való törekvés és a partnerek igényeire való odafigyelés.

Elfogadó, segítő, támogató légkörben neveljük a gyerekeket.

Minden dolgozónk rendelkezik a törvényben előírt szakképesítéssel.

Óvodapedagógusok:

-          Angyal Emese

-          Kovácsné Szabó Erika

-          Köbli Jánosné

-          Zelenák Bettina

-          Szilágyiné Szalontai Erzsébet

-          Szőkéné Csiribán Gizella

Óvodai dajkák:

-          Csobán Attiláné

-          Lipcseiné Mester Ágnes

-          Pásztor Ferencné

Óvodaképünk

Az óvoda befogadó intézmény, a családi nevelés kiegészítője, ahol a gyermekek biztonságérzete természetes módon a gondoskodás és különleges védelem által alakul ki. Biztosított az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltétele, az óvó,- védő,- szociális funkció.

Az óvodai – bölcsődei nevelés során szemléletünket meghatározza, hogy a gyermek nevelése a család joga és kötelessége, melyben az óvoda sajátos eszközeivel kiegészítő szerepet tölt be. Törekszünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására, a testi, lelki, szociális szükségletek kielégítésére, biztosítva minden gyerek számára az egyenlő hozzáférést az óvodai neveléshez.  A gyermekeket, megillető jogokat tiszteletben tartjuk. A gyermek érdekében a család tisztelete, elfogadása, a családdal való differenciált együttműködés jellemzi óvodai tevékenységünket.

Óvoda

Óvodánk története:

A nyírturai óvoda történetének kezdete az 1900-as évekre tehető, tehát közel száz éves múltra tekint vissza. Kisebb átalakításokkal a jelenlegi épületben kezdte működését, kezdetben a református egyház lelkészének irányításával. Ebben az időben a gyerekek csak délig jártak óvodába.

 Egész napos ellátásban 1949-től részesült a kb. 50 főnyi gyereksereg, akikkel egy szakképzett óvónő foglalkozott egy dajka segítségével.

1974-ben került sor harmadik csoportszoba kialakítására.

 Napjainkban is három csoportos egységes óvoda- bölcsőde intézményként működünk.

Csoportszobáink tágasak, világosak, esztétikusak s a benne dolgozó felnőttek igényességét, kézügyességét tükrözik.

 Óvodánk környezete fás, bokros, ami a gyerekek szabad levegőn való tartózkodását segíti. Az óvoda épülete, udvara, berendezési tárgyai jól szolgálják a gyerekek kényelmét, biztonságát, biztosítják egészségük megőrzését, lehetővé teszik mozgás és játékigényük kielégítését.

Mikulás műsor az óvodásoknak

Zenés mikulás műsort nézhettek meg a gyerekek 2012. december 5-én.

 

Mikulás műsor

 

 

Mikulás műsor

 

További képek Nyírtura életéről, eseményeiről Nyírtura Facebook oldalán!

Joomla templates by a4joomla