Történelem

A községet a XIII. sz. elején a Váradi Regestrum már lakott településként jegyzi. A település határában talált értékes régészeti leleteket a Jósa András Múzeum őrzi. A középkori egyház történetéről semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a templom késő gótikus kapuján az 1488-as évszámot látjuk. A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhető források szerint Tura, Turra, néhol Váraljaként fordul elő.

Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Tura konkrétan említést nyer. 1222-es az az okirat, amelyben először hivatalosan szerepel. Ez a váradi tüzespróba lajstrom, melyben először olvashatunk egy Turára való emberről, Bensa Domonkosról egy per kapcsán. Jellemző a későbbi időpontból fellelhető adatokra is, hogy valamennyi valamilyen bírósági eljárás hivatalos ügyirataként maradt meg. Így az az adománylevél is, amely 1318. február 19. dátummal kelt, s mely szerint I. Károly király, hűségükért és érdemeikért Kállai Egyed fiainak, Simon és István mestereknek adományozza a Szabolcs megye Szőllős nevű földet, amely a Tura nevű birtokkal határos. 1342-ben Pál országbíró új birtokfelosztást rendel el. Az oklevélben Tura is szerepel ismét.

Csánki Dezső a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művében írja, hogy 1454-ben Turát a Kállay család bírja. 1773-ban a magyarlakta területek bizonyítására országos helységösszeírásra kerül sor, amely csak 1920-ban jelent meg nyomtatásban, ez Turra néven említi községünket.

1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír: "Tura magyar falu Szabolcs vármegyében. Földesurai több urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Napkorhoz közel, melynek filiája / határja/ olyan, mint Pazonyé."

1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint: Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle.

1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3714 kh. Ebből termő 3526 kh. Terméktelen 188 kh.

A XX. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt.

A közigazgatási besorolás alakulása:

1860 Szabolcs vm., Dadai járás (Tura)
1870 Szabolcs vm., Dadai felső járás
1876 Szabolcs vm., Bogdányi járás
1914-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, körjegyzőségi székhely (Nyírtura)
1950 Szabolcs-Szatmár m. Kemecsei járás, körjegyzőség
1971-1984: Szabolcs-Szatmár m. Nyíregyházi járás, önálló községi tanács
1984-1989: Szabolcs-Szatmár m. Nyíregyháza városkörnyéke, k.k.t. székhelye
1990- : Szabolcs-Szatmár m., önálló községi önkormányzat