SZMSZ
- Részletek
- Készült: 2015. április 28. kedd, 15:43
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
NYÍRTURAI
MÓRA FERENC ÁMK
ÓVODÁI
TARTALOMJEGYZÉK
I. Általános rendelkezések
- A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
- Az SZMSZ hatálya
- Az SZMSZ – re vonatkozó jogszabályok, rendeletek
II. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint
III. A működés rendje
- Pedagógiai Program
- Az óvoda nyitvatartása, a működés rendje
- A gyermekek fogadása, távozása
- Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés
- A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
- Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
- Térítési díjak befizetése, visszafizetése
IV. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése
- Az intézményvezető és közvetlen munkatársai
- Az intézmény képviseleteinek szabályai
- Az intézmény vezetősége
- Feladatmegosztás
4.1.Óvodavezető
4.2.Vezető óvónő helyettes
5.Vezetési feladatok
5.1.Általános vezetési feladatok
5.2.Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok
5.3.Az óvodapedagógus kötelessége
5.4.A pedagógiai munka ellenőrzése
5.5.Egyéb munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések
V. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok
VI. Intézményi védő - óvó előírások
- Az óvodapedagógus feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
- Az alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
- Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén
- Gyermekvédelmi feladatok
4.1.Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai
4.2.A gyermekvédelmi felelős feladatai
4.3.Óvodapedagógusok feladatai
4.4.Dajka feladatai
5. Az iratkezelés szabályai, ügyvitel
6.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
7.A dohányzással kapcsolatos előírások
VII. Az óvoda egészségvédelmi szabályai
VIII. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével
1.Szülői Szervezet (közösség)
1.1.Vezetők és a Szülői Szervezet kapcsolattartása
1.2.A nevelők és szülők kapcsolattartása
2. Nevelők közösségei
3. A dajkák és technikai dolgozók közössége
4. Minőségfejlesztés
5. Közalkalmazotti tanács
IX. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
X. Az óvodai hagyományok ápolása, ünnepek rendje
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
Célja: A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv., valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
Az SZMSZ határozza meg az óvoda és Egységes óvoda-bölcsőde, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.
2. Az SZMSZ hatálya
Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép életbe, és határozatlan időre szól.
Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyerekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek.
Az intézmény fenntartója a SZMSZ - t, jóváhagyásával lépteti hatályba, az erre vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület véleményének kikérésével fogadja el.
Eljárásrend – Elfogadás
Nkt.25.§ (4) köznevelési intézmény SZMSZ–ét nevelési – oktatási intézményben a nevelőtestület véleményének kikérésével fogadja el.
A fenntartó, működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános dokumentum.
R.119.§ (4) Az óvodai, szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
Véleményezési jogok
Nkt.85.§ (1) A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ – e, Házirendje, Pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására 30 nap áll rendelkezésre.
R.121.§ (7) Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
R.4.§ (5) Ha óvodaszék nem működik az SZMSZ elfogadásakor az óvodai Szülői Szervezet véleményét kell beszerezni.
Jóváhagyás
Nkt.32.§ (1) A nevelési – oktatási intézmény SZMSZ–e, Házirendje, valamint a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
3. Az SZMSZ-t az alábbi jogszabályok, rendeletek szabályozzák.
- 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és módosításai
- A bölcsődei nevelés – gondozás országos alapprogramja
- A kormány 137/1996. (VIII.28.) rendelete alapján kiadott Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és annak 255/2009. (XI.20.) évi módosításai
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.)
- 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai
- 11/1994.VI.8. MKM. rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásáról
- 14/1994. (VI.24) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
- 1999. évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól
- 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről
- 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet módosításáról szóló 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
- 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
- 11/ 2010. (X.6.) NEFMI rendelettel módosított a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításairól
Kiterjedési köre
- az óvodai és egységes óvoda-bölcsődei nevelésben résztvevő gyerekek közössége,
- a gyerekek szülei és törvényes képviselői,
- a nevelőtestület,
- az intézményvezető és helyettesei,
- a nevelő munkát segítők,
- egyéb munkakörben dolgozók.
II. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (1) bekezdés alapján a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban az alábbi törzskönyvi alany törzskönyvi bejegyzés napján hatályos, főbb adatai:
Az intézmény neve: Nyírturai Móra Ferenc ÁMK
Az intézmény székhelye: 4532 Nyírtura, Arany J. u. 16.
Telephelyek: 4533 Sényő, Kossuth utca 20/C.
Az intézmény típusa: Többcélú intézmény, általános művelődési központ, egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény
Az óvoda fenntartójának neve, címe: Nyírtura – Sényő Köznevelési és Közművelődési Intézményfenntartó Társulás, 4532 Nyírtura, Arany János u. 14.
Alapító Okirat kelte: 2013. május 31.
Alapító okirat száma: 33/2013/V.31./ÖKT
35/2013/V.30./ÖKT
Az Alapító okiratban megfogalmazott alaptevékenység: Óvodai nevelés, ellátás, egységes bölcsődei nevelés, ellátás, iskolai életmódra való felkészítés, SNI – gyermekek integrált nevelése.
Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önálló gazdálkodású.
Az intézmény jogállása: Jogi személy.
Adószám: 16825383-2-15
OM azonosító: 201929
Alaptevékenységi besorolás: - Államháztartási szakágazat: 851020 Óvodai nevelés
Szakfeladat megnevezése:
851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011 Óvodai nevelés ellátás
889101 Bölcsődei ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
III. A MŰKÖDÉS RENDJE
Az óvoda 3 éves kortól és az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység 2 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Gondoskodik az óvodás korú gyermekek neveléséről, felkészít az iskolai életmódra. Ellátja a gyermekek étkeztetését. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más munkakörbe. Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladat ellátását. Az ebből származó bevételt a költségvetésnél figyelmen kívül kell hagyni.
A működésével kapcsolatos döntések elkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek az óvodapedagógusok, a szülők, ill. az SZV elnökei.
Az intézmény világnézeti szempontból semleges, helyiségeiben párt nem működhet.
A vezetők és alkalmazottak létszámát a Ktv. 1. sz. mellékletének alapján kell meghatározni:
- csoportok száma
- az óvónők kötelező óraszáma / megbízásainak alapján az órakedvezmény figyelembevételével/
- a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,
- az óvoda nyitvatartása valamint
- óvodapedagógusonként napi 1-1, csoportonként összesen 2 óra átfedési idővel.
Az óvodai csoportok létszámát a Ktv. 3. sz. melléklete határozza meg: átlaglétszám 20 fő, maximálisan 25 fő. Egységes óvoda-bölcsőde intézményegységben 20 fő, ebből 5 fő 2 éves korú lehet.
Nyitva tartások vezetése a Ktv. 2. sz. melléklete szerint:
· közalkalmazottak adataival összefüggő feladat - intézményvezetői
· a gyerekek adataival összefüggő feladat – óvodapedagógusok feladatkörébe tartozó.
1.Pedagógiai program
Az óvodában a nevelés - tanulás folyamata az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint folyik. E program alapján készítette el a nevelőtestület a Helyi Óvodai Nevelési Programját, amely alapján 2010. augusztus 03. - tól dolgozik. / fokozatos bevezetés alapján/. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. A Helyi Óvodai Nevelési Program, az SZMSZ és a Házirend az óvodavezető irodájában van elhelyezve. A Házirend az intézmény faliújságján is elérhető. A nyitvatartási időben a szülők számára bármikor megtekinthetőek a felsorolt dokumentumok.
A Házirend 1 példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőknek átadjuk, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatjuk.
Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok az intézményvezetőn keresztül továbbíthatók: a fenntartó /önkormányzat/, bíróság, rendőrség, ügyészség részére Ktv. 2. sz. melléklet.
Az óvodában a nevelési év szeptember 01.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, ezt a HÁZIREND is tartalmazza. Erről külön is kapnak a szülők figyelemfelhívást a zárva tartást megelőző két hónappal, ill. írásban nyilvánítanak véleményt egyetértésükről /vagy nem egyetértésükről/.
A gyerekek napi - heti rendjét, nevelési - foglalkozási - tanulási programját, a gyerekek személyiségfejlődésének pedagógiai – pszichológiai elemzését, a hagyományok ápolását, a képességek fejlődésének összehasonlító elemzését, a szülőkkel való kapcsolattartás elemzését a csoportnaplókban – egyéb értelemszerű vezetésével együtt – kell dokumentálni, ill. a gyerekekről külön - külön vezetett Fejlődési Naplóban.
Ezt a pedagógiai dokumentációs elemző munkát segítheti, kiegészítheti, minden óvodapedagógus a saját autonóm elképzelése és a gyerekek személyiségfejlődésének szükségletei alapján egyéni – külön dokumentációkkal is, ezt a szülőkkel egyeztetni kell, az óvodavezetővel meg kell beszélni. Az intézmény egyéb közalkalmazottjainak munkarendjét a KSZ rögzíti, ill. az évenkénti változások figyelembevételével a helyettes vezetők, amely a minden nevelési év Pedagógiai Munkatervének melléklete is az intézményben az óvodás hittan működéséhez szükséges feltételek biztosítottak, amelyet a szülők igénye alapján az Egyházi Méltóságok szerveznek.
2. Az óvoda nyitva tartása, a működés rendje
A működés rendje szerint az óvoda a gyermekeket munkanapokon, hétfőtől péntekig tartó időszakban fogadja.
Az óvoda nyitva tartása általános munkarendhez igazodik.
Az iskolai szünetek megkezdése előtt, illetve a munkanap áthelyezések esetén felmérjük, a létszámigényt, és csak az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tartunk nyitva!
Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje, abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.
A nevelési év szeptember 01-től következő év augusztus 31-ig. tart.
A szorgalmi idő: Szeptember 01-től – május 31-ig. tart.
A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.
Az óvoda üzemeltetése a nyári időszakban a fenntartó által meghatározott időpontban szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.
Az intézmény nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb febr. 15-ig, zárva tartásának téli időpontjáról szept. 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. Az ügyeleti ellátásra vonatkozó igényeket a zárás előtt 15 nappal kell összegyűjteni és továbbítani.
Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb öt nevelés nélküli munkanapot szervezhet.
A nevelési év rendjét, az intézmény rendszabályait a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban.
3. A gyermekek fogadása, távozása
A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében 7:00 órától történik. A gyermekek 17:00 óráig történő hazaviteléről a szülő köteles gondoskodni.
Amennyiben alkalmanként ebéd után szeretné elvinni gyermekét, ezt 13:00 órakor teheti meg.
A délutáni pihenő után 15:00 órától, 17:00 óráig folyamatosan lehet haza vinni a gyermekeket.
Épületben tartózkodás esetén a csoportszoba ajtajában, udvari tartózkodás esetén, az udvaron veheti át gyermekét.
Csak az óvónőnek, illetve dajkának személyesen átadott gyermekekért vállalunk felelősséget.
Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma jelentősen lecsökken, össze lehet vonni az óvodai csoportokat. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 30 főt nem haladhatja meg.
4. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés
Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele, jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratás idejét, és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április hónapban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a 3. életévét (dec. 31-ig a 2 és fél évet).
Az óvodai jelentkezés tényét a gyermekek nyilvántartásához szükséges, hivatalos okirattal igazolt adatait, az óvodai Felvételi és Előjegyzési Naplójában kell rögzíteni. Az óvodai felvételről az óvodavezető dönt.
A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. (Ktv. 121. §. (1.) bekezdés 14. pontja fogalmazza meg, hogy kik tartoznak ide.)
A felvételi körzethatárokat a fenntartó jelöli ki.
A Ktv. 24.§.-a értelmében a tanköteles korú gyermek felvétele kötelező (5 éves gyermek). Az óvodában a gyermekek csoportban való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülő és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. (32/2008.(XI.24.) OKM rendelet 5.§ 20./ a.) pontja alapján.
5. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
A gyermekek rendszeres óvodába járása kötelező a beíratást követő adott év szeptemberétől. A kötelező óvodalátogatás alól az óvoda vezetője, a Község Jegyzője, illetve a gyermekorvos kezdeményezhet felmentést. A csoportvezető óvónők naponta vezetik a Felvételi és Mulasztási naplót. A gyermekek igazolatlan mulasztását nyomon követik és jelzik az intézmény vezetőjének, ha az igazolatlan hiányzás mértéke meghaladta a megengedett mértéket.
Betegség, hiányzás után a gyermeket csak orvosi igazolással fogadhatja be az óvodapedagógus.
6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Abban az esetben, ha idegen lép az óvodába, a vele találkozó alkalmazott a belépőt az óvodavezetőhöz kíséri. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.
Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
Az óvoda bejáratai a gyermekek biztonsága és a vagyonvédelem érdekében zárral, csengővel van felszerelve. Az intézmény alkalmazottai közül bárki ajtót nyithat, miután tájékozódott, felvilágosítást kapott a személy kilétéről.
Ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásárokat.
Nkt.24.§ (3) A nevelési – oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
7.Térítési díjak befizetése, visszafizetése
Az óvoda a mindenkori érvényben lévő fenntartói szabályozás alapján térítési díj ellenében vehető igénybe.
A befizetés készpénzzel, számla ellenében minden hónap második hetében történik. Erről a szülők külön figyelemfelhívást is kapnak. A gyermek joga, hogy az intézményben családja anyagi helyzetétől függően szülője vagy az intézmény gyermekvédelmi felelőseinek önkormányzatnál történő kezdeményezésére kedvezményes – ingyenes étkezésben részesüljön, ill., hogy az új Gyermekvédelmi tv. alapján természetbeni támogatásban részesüljön. Befizetett térítési díj a gyermek hiányzása esetén a következő hónapban /túlfizetésként/ elszámolást nyer. Igazolatlan, be nem jelentett hiányzás esetében erre az elszámolási módra a szülő nem tarthat igényt.
IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE
1. Az intézményvezető és közvetlen munkatársai
Az óvoda élén vezető beosztású óvodavezető áll. Az óvodai csoportban az óvodavezető, az irányítása alá tartozó óvodapedagógusok dolgoznak.
A vezető és az óvodapedagógus közössége alkotja a nevelőtestületet. A nevelő - oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak a dajkák. A csoportba beosztott dajka közvetlen vezetője az óvodapedagógus, de munkájukat az óvodavezető is ellenőrzi. A vezető, az óvodapedagógus és a dajkák alkotják az óvoda alkalmazotti közösségét.
Az intézmény hierarchiája:
Sényő - Óvodavezető
Nyírtura Óvodavezető – helyettes (tagóvoda-vezető)
Minőségi Kör vezetője Közalkalmazotti Tanács vezetője
Óvodapedagógusok
Dajkák
Óvodai munkát segítők
2. Az intézmény képviseleteinek szabályai
Az intézmény hivatalos szervek előtt az intézményvezető jogosult képviselni. A vezető távolléte esetén az e feladattal megbízott helyettes is elláthatja e feladatot. A különböző egyéb szervezetek előtt az az óvodapedagógus, aki az adott feladat ellátásával megbízott, képviselheti az óvodát. A nevelőtestület tagjainak kötelessége, hogy az intézmény saját munkaterületén képviselni tudja. Külső szervek felé történő tájékoztatást az intézményt érintő kérdésekről a vezető, vagy helyettese adhat. R.188.§ (1)
3.Az intézmény vezetősége
· Óvodavezető
· Óvodavezető - helyettes – Tagóvoda vezető
· Óvoda titkár
· Minőségirányítási vezető
· Közalkalmazotti tanács vezetője
A kapcsolattartás a vezetők között folyamatos és a szükségletnek megfelelő.
4. Feladatmegosztás
A vezetőség, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Havonta megbeszélést tartanak, napi kapcsolatban vannak egymással telefonon, vagy személyesen.
4.1.Óvodavezető:
Az ellenőrzési feladatait részben megosztva is gyakorolhatja a tagóvodában, az óvodavezető - helyettessel egy - egy részterületen a döntések szakszerű végrehajtását. Biztosítja a szakmai munkaközösségek működését. A nevelőtestület szakmai fejlődése érdekében belső továbbképzéseket szervez, segíti a dolgozók továbbképzését, tapasztalatcseréket szervez. A pedagógiai innováció érdekében szakanyagok feldolgozását szervezi meg, segíti, hogy az óvónők megismerjék a különböző életmódszervezéseket és módszervariációkat. Figyelemmel kíséri valamennyi dolgozó önképzését. Értekezleteket szervez a nevelő munka jobbítása érdekében. Vizsgálati és egyéb tapasztalatairól feljegyzést készít, melyet megbeszél az érintettekkel. Segíti és működteti az óvoda kapcsolat rendszerét. A nevelési – oktatási intézmény vezetője – beleértve a tagintézmény vezetőjét is – akadályoztatása esetén gondoskodik arról, hogy helyettese, vagy esetlegesen a munkaközösség vezetők lássák el feladatait. Az óvoda vezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a közoktatási törvény határozza meg.
4.2.Vezető óvónő helyettes (tagóvoda vezető):
A vezető óvónő közvetlen munkatársa, akadályoztatás, távollét esetén felelősséggel helyettesíti a vezető óvónőt. Nevelő - oktató munkát végez az óvoda csoportjában az óvónők munkaköri leírása alapján. Elkészíti az óvoda dolgozóinak munkaidő beosztását, gondoskodik az SZMSZ-ben előírt nyitva tartás betartásáról. Munkatársi értekezletet tart, elkészíti a dolgozók szabadságolási tervét, ellenőrzi a végrehajtást. Részt veszt az SZSZ irányításában. Segít megszervezni a házi bemutatókat, nyíltnapokat. A vezető távolléte esetén gondoskodik az óvoda működési feltételeinek megteremtéséről, hiányzó eszközök, anyagok beszerzéséről. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését. Részt vesz az óvodai statisztikai adatok feldolgozásában. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, védőnővel. Segíti a leltározást, a selejtezést. A HACCP rendszer működtetéséért felelősséget vállal. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Beszámolási kötelezettsége kiterjed:
· az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára.
· a belső ellenőrzések tapasztalataira
· az intézményt érintő megoldandó problémák jelzéseire
R.4.§ f, Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje:
138/1992.(X.8.)Korm.r.7.§ (2) A nevelési – oktatási intézményben biztosítani kell a vezetői feladatok ellátását az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak .
R.188.§ (1) A nevelési – oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is az SZMSZ–ben foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető – helyettesi feladatokat ellássák.
5. Vezetési feladatok
5.1.Általános vezetési feladatok
Nkt.69.§ (2) A nevelési – oktatási intézmény vezetője felel:
a, pedagógiai munkáért
b, a nevelőtestület vezetéséért
c,a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért
d, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.
e, ünnepek, munkarendhez igazodó méltó megszervezéséért
f, gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
g, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
h, a munkavállalói érdek – képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködéséért
i, gyermekbaleset megelőzéséért,
j, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
k, a pedagógus etika normáinak betartásáért betartunk és betartatunk
Működési feltételek
Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályban előírt szabályozások.
Alapító Okirattal kapcsolatos feladatok
Figyelemmel kíséri az intézmény, Alapító Okiratában foglaltakat, különös tekintettel a tagintézmény sajátosságaira, ha szükséges, módosítást kezdeményez.
A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok
Közreműködik – az Alapító Okiratban foglaltak részletezéseként – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében.
Részt vesz az SZMSZ elfogadtatásában, rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.
Házirenddel kapcsolatos feladatok
- Közreműködik a Házirend elkészítésében, aktualizálásában.
- Gondoskodik a Házirend
- nyilvánosságáról, és
- ellátottak részére történő átadásáról.
Minőségirányítással kapcsolatos feladatok
Közreműködik az intézmény minőségpolitikája főbb irányainak meghatározásában.
Közreműködik az intézményi Minőségirányítási Program elkészítésében, annak elfogadtatásában.
Tevékenységét a Minőségirányítási Programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi.
A Minőségirányítási Programhoz illeszkedve részt vesz az intézmény hosszú - és rövidtávú stratégiai programjának elkészítésében.
Adat nyilvántartás, kezelés
Közreműködik az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében betartatja
- a közalkalmazottak személyi adatai,
- az óvodai ellátottak személyi adatai, valamint
- a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat.
Közreműködik a Helyi Iratkezelési Szabályzat elkészíttetésében, és felügyeli az iratkezelést. Ellátatja a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatokat.
A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága
Biztosítja az SZMSZ, a Házirend, a Minőségirányítási Program nyilvánosságra hozatalát.
Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.
Munkáltatói jogkörök gyakorlása
Részt vesz a munkaviszonnyal, a foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásaival kapcsolatos döntésekben, különösen a tagintézmény vonatkozásában.
Továbbképzés, képzés
Felügyeli, ellenőrzi a 7 évenkénti pedagógus továbbképzést.
Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében, különösen a tagintézmény vonatkozásában.
Vezetteti a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartásokat.
Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer
Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az illetékes hatóságnak, gyermekvédelmi intézménynek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja.
Esélyegyenlőség
Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és gondoskodik annak végrehajtásáról.
Figyelemmel kíséri az ellátottak ellátáshoz való hozzájutása, illetve az ellátás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesülését.
Munkaidő nyilvántartás
Közreműködik abban, hogy
- a pedagógusok vezessék a munkaidő - nyilvántartást,
- elkészüljön a feladat ellátási terv, a személyre szóló feladatmegosztás.
A vezető további feladatai:
- A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
- A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való együttműködés.
- Az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat.
- Egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása.
5.2.Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok
Nevelési programmal kapcsolatos feladatok
Közreműködik a nevelési program összeállításában.
Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok
Az intézményvezető utasítására előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.
Irányítja és ellenőrzi a nevelő munkát.
Ellátja – a tagintézmény vonatkozásában – az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat, munkájában aktívan vesz részt, és segíti a szakmai tevékenységét.
Döntési, együttműködési feladatok
R.3.§ (2) Munkatervvel kapcsolatos feladatok
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjának felhasználásának meghatározása
A szünetek időtartamának meghatározása.
Nemzeti, óvodai ünnepek időpontjának jelölése.
Előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontjának meghatározása.
Az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai, nyílt nap tervezett időpontjának megjelölése.
Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.
Dönt a gyermekek intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában hatáskörébe tartozó ügyekben, az intézményvezető utasításai szerint.
Együttműködik a(z)
- munkavállalói érdekképviseleti szervekkel,
- szülői szervezetekkel.
5.3.Az óvodapedagógus kötelessége
Nkt.62.§ (1)
A pedagógus alapvető feladata a rá bízott gyermekek Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerinti nevelése, sajátos nevelési igényű gyermek esetén az egyéni fejlesztési terv figyelembe vételével végezze munkáját.
· Nevelő és oktató munkája során gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét.
· Különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a gyógypedagógussal, szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását elősegítse.
· Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilván tartsa a tehetséges tanulókat.
· Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés, magatartási szabályainak elsajátítását és törekedjen azok betartására.
· Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére, és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermeket.
· A szülőt rendszeresen tájékoztassa a gyermek teljesítményéről, magatartásáról.
· A gyermek testi, lelki egészségének fejlesztése, megóvása. Munka és balesetvédelmi előírások betartása és betarttatása, veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása, szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával.
· A gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.
· Az ismereteket változatos módszerekkel közvetítse, gyermekcsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a gyermekek tevékenységét.
· Részt vegyen a számára előírt pedagógusi továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát.
· A pedagógiai programban és az SZMSZ–ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse.
· Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
· Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket.
· Megőrizze a hivatali titkot.
· Hivatásához méltó magatartást tanúsítson.
· A gyermek érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
· Közreműködik a gyermek - és ifjúságvédelmi munkában.
· Részt vesz a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységben.
· Közreműködik a – a tagintézmény vonatkozásában – gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok elvégzésében.
5.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
Biztosítja az óvoda a pedagógiai munkájának jogszerű működését, elősegíti az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltat az óvodapedagógusok munkavégzéséről. Megfelelő számú adatot és tényt biztosít az intézmény, nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
Nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak:
Az óvodavezető - az általa szükségesnek tartott esetben - jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
· az óvoda vezetője
· az óvodavezető – helyettes (tagóvoda vezető)
Az ellenőrzési terv az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, ill. dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységet, milyen területeken kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, ill. bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzése része az intézményi minőségirányítási program ellenőrzési fejezetének, mely részletesen tartalmazza az ellenőrzési területeket, módszereket, gyakoriságot és felelősöket.
Fontos:
· pedagógusok munkafegyelme
· a foglalkozások pontos megtartása
· a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
· a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja
· az óvónő - gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása
· a nevelői munka színvonala a foglalkozásra való előzetes felkészülés, tervezés, alkalmazott módszerek, a gyermekek és munkájuk megtartása, a pedagógus egyénisége és magatartása a foglalkozásokon, a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:
· Szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, csoportlátogatás.
· Speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.
Az ellenőrzés fajtái:
· Tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont szerinti ellenőrzés.
· Spontán, alkalomszerű ellenőrzés: a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében.
5.5 Egyéb munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések
A továbbképzés elvi rendje
Országos és megyei, városi szervezésű továbbképzésekre önként jelentkezés alapján, a vezető engedélyével vehet részt az óvodapedagógus munkaidőben. A részvételi díjat a költségvetésben biztosított keretig az óvoda téríti. Egyéb a továbbképzéssel kapcsolatos szabályokat a Továbbképzési Szabályzat tartalmazza.
A jutalmazás rendje
A dolgozók jutalmazására az óvoda vezetés egyetértésével, a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével van mód.
A jutalmazás alapelvei a nevelő - oktató munkában elért példás eredmény, az óvoda munkatervében kitűzött feladatok megvalósítása, példamutató magatartás az óvodai életben.
Kitüntetés
Kitüntetésre való felterjesztés az óvodavezető feladata. Javaslatot tehet az óvodavezető-helyettes, közalkalmazotti tanács vezetője. Alapelve a hosszú, tartós, magas színvonalon végzett munka.
Minőségi kereset kiegészítés
Minőségi munkavégzéséért járó kereset kiegészítés intézményen belüli odaítélésének szempontjait a következőkben határozza meg:
° Helyesen értelmezi – e a pedagógus a „ pedagógiai módszertani szabadságot”.
° Munkaköri kötelességeken túli feladatok vállalása (községi rendezvényeken való aktív részvétel, pályázatok írása, innovációs tevékenység).
° Mennyiben nyilvánul meg felelősségérzete saját munkájával szemben, a gyermekekkel szemben, az egész intézmény működése szempontjából.
° A nevelői hivatástudat érvényesül – e munkája során.
° A közösségben végzett munka, emberi magatartás, segítőkészség figyelembe vétele.
° Az óvónő – önállóságát megtartva - saját módszereit milyen eredményesen hasznosítja csoportjában.
° Az óvónő értékelő munkájának tükröződése, az eredmények értékelése, mérése.
° Folyamatos önképzés megjelenik - e munkája során.
° A továbbképzéseken szerzett tapasztalatok felhasználása a mindennapi munka során, átadása más kolléganőknek.
° A munka - közösségekben végzett munka színvonala, mennyire jellemzőek az óvónőre a következők: szakmai ismeret és jártasság, elemző készség, ítélőképesség, pontosság, írásbeli - szóbeli kifejezőkészség, kapcsolatteremtő - fenntartó készség, szorgalom, igyekezet, az általa vezetett csoport, munkájának szervezettsége.
· Intézményi teljesítményértékelés
Az óvoda dolgozóira vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kidolgozott „Teljesítményértékelési Rendszer”-t az intézmény Minőségirányítási programja tartalmazza. Az abban foglaltak vonatkoznak az óvoda minden határozatlan munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóira.
V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK
A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:
· az Alapító Okirat
· az óvoda Nevelési Programja
· az óvoda Minőségirányítási Programja
· az óvoda Éves Pedagógiai Terve
· Házirend
· jelen SZMSZ
Alapító Okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
Az Óvodai Nevelés Programja, mely tartalmazza
· az óvoda nevelési alapelveit,
· azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiség fejlődését, közösségi életre való felkészülését, a szociálisan hátrányos gyermekek differenciált fejlesztést, fejlődésének segítését,
· a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
· a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködés formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.
Az intézményi Minőségirányítási Program
A minőségfejlesztési rendszer célja:
· A nevelőmunka mérhető és eredményes ellátása.
· A pedagógiai hatékonyság vizsgálata.
· A folyamatos fejlődés garantálása.
Házirend
A Házirend a jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény működésének belső szabályozója. A Házirend a gyermekekre, pedagógusokra, az intézmény valamennyi alkalmazottjára és a szülőkre terjed ki, akik a gyermekek törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítik kötelezettségeiket.
Nkt.25.§ (2)
Az óvoda Éves Pedagógiai Munkaterve
Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az Éves Pedagógiai Munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el.
Nkt.72.§ (5) A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
VI. INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
1. Az óvodapedagógus feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint az óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségügyi és testi épségük védelmükre vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. A séták biztonságos lebonyolításához 30 fős létszámú csoport esetén, 3 fő pedagógus jelenléte szükséges. A gyermekeket veszélyes helyre vinni nem szabad. A gyermekekkel ismertetni és gyakoroltatni kell a legalapvetőbb közlekedési szabályokat, az utcai magatartás szabályaiért a gyermekcsoportok kíséretéért a felnőttek felelősek.
Egész napos kirándulást csak a szülők beleegyezésével és a gyermekek megfelelő ellátása mellett lehet szervezni. A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni.
2. Az alkalmazottak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében
A gyermekek testi épségét veszélyeztető tárgyakat, eszközöket, a gyermekek jelenlétében használni nem szabad. A foglalkozási eszközöket (olló, tű, szög, fűrész stb.) a gyerekek csak gondos felügyelet mellett használhatják. Az óvoda épületében a gyermekek számára lábbal elérhető helyen lévő üveges ajtót, törésmentes fóliával kell ellátni. Villanykapcsolók, csatlakozók csak lezárt vakdugóval maradhatnak. Az óvodai kapukat, bejárati ajtókat a gyermekek számára el nem érhető magasságban tolózárral kell felszerelni. Az óvoda udvarán építőanyagokat és más balesetet okozó anyagokat és eszközöket tárolni, valamint a gyermekek jelenlétében járművel közlekedni nem szabad. Az udvar balesetveszélyes játékfelszerelését (hinta, csúszda, mászóka) a gyermekek csak nevelői felügyelet mellett használják. Biztosítani kell a balesetmentes ételszállítást, tárolást. Forró ételt a gyermekek közé bevinni tilos! Az épület festése, felújítása átépítése közben az óvoda nem üzemelhet. Az óvoda csak a biztonsági követelményeknek megfelelő játékokat vásárolhat.
Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akik az óvoda épületében (erre kijelölt helyiségben előszoba, öltöző, stb.) megérkeznek, illetve akiket az óvónő, vagy dajka átvett. Az óvodából hazatérés közben bekövetkezett balesetért az óvoda dolgozói nem vonhatók felelősségre. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.
3. Az óvoda dolgozóinak feladatai gyermekbalesetek esetén
Az óvoda pedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni:
· A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni.
· Ha szükséges orvost kell hívni.
· Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni.
· A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni.
· A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének.
Az elsősegély nyújtáskor csak az teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítésben részt venni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítést az óvodavezető végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyerek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg.
A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia.
R.169.§ (1) A nevelési – oktatási intézményben bekövetkezett gyermek baleseteket nyilván kell tartani.
R.169.§ (2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermek baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. A bekövetkezett balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig eljuttatni a fenntartónak, illetve egy példányát a szülőnek, valamint az intézményben egy jegyzőkönyv megőrizendő.
R.169.§ (4) A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy kell bevonni.
4. Gyermekvédelmi feladatok
Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében, és megszüntetésében, együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik a családok, gyermekek személyiségjogainak védelmében. Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A szülőket a nevelési év kezdetekor tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről.
Az óvoda vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetésének megelőzésében és megszüntetésében. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, munkák elősegítése.
4.1. Az óvodavezető gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai
· Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.
· Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, hatósággal.
· A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza.
· Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel.
· A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvoda gyermekvédelmi feladatairól.
4.2. A gyermekvédelmi felelős feladatai
Tájékoztatja a szülőket, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel problémáikkal. A pedagógus jelzése alapján családlátogatás keretében, megismeri a gyermek otthoni környezetét. Gyermekbántalmazás, veszélyeztető tényező esetén, értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. A hirdetőtáblákon keresztül tájékoztatja a szülőket a fontosabb gyermekvédelmi intézményekről.
4.3. Óvodapedagógusok feladatai
Folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek otthoni környezetét, fejlődési ütemét. Szükség esetén családlátogatás keretében törekszenek az okok feltárására. Jelzik a problémát a gyermekvédelmi felelősnek. Fokozottabb segítségadással, törődéssel, segítik a gyermek lelki problémáinak feldolgozását. Egyéni Fejlesztési Terv alapján elősegítik az ingerszegény környezet miatt hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését. Egyenlő fejlődési esélyt biztosítanak minden gyermek számára. Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására.
4.4. Dajka feladatai
Minden gyermek esetében szerető gondoskodással segítik testi, lelki, szükségleteik kielégítését - öltözködés, étkezés, mosdóhasználat stb.
Munkavégzésük során kötelesek a gyermekekre veszélyt jelentő helyzetek megelőzésére, elhárítására. Veszélyeztető tényezőről tájékoztatja az óvónőt.
5. Az iratkezelés szabályai, ügyvitel
Beérkező iratok és küldeményének kezelése.
Az intézményben hivatalos iratot az óvoda vezetőjének kell átadni. Az intézménybe beérkező posta átvételére az óvoda vezetője, illetve megbízólevéllel rendelkező dolgozó a jogosult.
Névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az intézményvezető vagy a helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmazhat.
Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézményfelelős vezetője elolvassa és iktatja, rendelkezik az ügyintézés személyéről, határidejéről. A folyóiratok évenkénti kezelését az azzal megbízott óvónő végzi.
Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele
Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézményfelelős vezetője ír alá, és lát el körbélyegzővel.
Az átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően iktatókönyvben iktatószámmal kell ellátni. Az óvoda iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszerrel működik.
A hivatalos iratok irattárolását és selejtezését a hatályos jogszabályokban, a selejtezési és leltározási szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell végezni.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített, papíralapú nyomtatványok az intézmény irattárába kerülnek. Hitelesítő az óvoda vezetője, illetve a nevelőtestületből hatáskörrel rendelkező személy.
6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről, és a fenntartó értesítéséről.
Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet, akadályozása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a Tűzriadó Terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja alapján az óvodavezető dönt.
7. A dohányzással kapcsolatos előírások
Az óvoda területén és a bejárattól az utcafronton 5 - méteren belül TILOS a dohányzás!
VII. AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI
Nkt.25.§ (5) A nevelési – oktatási intézményeknek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres egészségügy vizsgálatának megszervezéséről.
R.128.§ (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési – oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi – lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési – oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.
R.128.§ (3)
A nevelési – oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:
· az egészséges táplálkozás,
· a mindennapos testnevelés, testmozgás,
· a testi és lelki egészség fejlesztése,
· baleset megelőzés és elsősegélynyújtás,
· a személyi higiéné területére terjednek ki.
R.128.§ (5)
A nevelési – oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető értékelhető módon tervezzük a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
Az óvodavezető feladata:
Az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Nevelési évenként meghatározott időpontban a védőnő látogatja az óvodát.
Feladata: A gyermekek magasság, súly, és vérnyomás mérése, valamint egyéb szűrővizsgálatok végrehajtása.
Nevelési évenként minden gyermek egy alkalommal részt vesz: fogorvosi, szemészeti, hallási vizsgálaton. A kötelező védőoltásokat a gyermekek a rendelőben kapják meg.
A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről, és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítésről. Fertőző gyermekbetegség esetén, illetve a családban előforduló megbetegedést a szülőnek jelenteni kell az óvodában. Az intézményben előforduló fertőző megbetegedéseket a szülőknek a csoportok faliújságain jelezzük.
Az intézményben a megbetegedések elkerülése érdekében figyelmet fordítunk a rendszeres fertőtlenítésre, a tisztaság megőrzésére.
Az óvoda alkalmazottjai kötelezően részt vesznek az éves orvosi szűrővizsgálaton.
Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
VIII. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.
1. Szülői szervezet (közösség)
Az óvodában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösség működik. Az óvoda szülői munkaközösségét egy helybeli SZK elnök, valamint egy - egy képviselő szülő alkotja.
2012.I.tv.119.§ (4) Az óvodai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermekei jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési – oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
1.1. Vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartása
Csoport szintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az ő hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető tart kapcsolatot. A szülői közösség vezetőjével közvetlenül az intézményvezető tart kapcsolatot. Az óvodai szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: a SZMSZ-nek, a Munkatervnek a szülőket érintő részének kialakításában, a gyermekek fogadásának módjában, a Házirend megállapításában, az óvodai és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.
1.2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása
Az óvoda egészének életéről, az óvodai Munkatervről, az aktuális feladatokról az óvodavezető az óvodai szülői értekezleten, az óvoda faliújságján elhelyezett plakátokkal írásbeli tájékoztatón keresztül tart kapcsolatot.
A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik családlátogatáson, nyíltnapokon, nyilvános ünnepeken, szülőértekezleten, faliújságra kitett információkon keresztül és egyéb óvodai rendezvények során.
2. Nevelők közösségei
A nevelőtestület
A nevelőtestület a közoktatási törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakör betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési, és javaslattételi jogkörét az Nkt.25.§ (4) határozza meg.
A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
· A Nevelési Program és módosításának elfogadása.
· Minőségirányítási Program elfogadása.
· Az SZMSZ és módosításának elfogadása.
· Az óvoda Éves Munkatervének elfogadása.
· A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
· A nevelő testület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.
· A Házirend elfogadása.
· Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
· Jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető – helyettes megbízás visszavonása előtt.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre (kivétel ez alól a Nevelési Program és az SZMSZ elfogadása ).
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról.
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja
· a Nevelési program
· az SZMSZ
· a Házirend
· a Minőségirányítási program
· a Munkaterv
· az Óvodai munkára irányuló átfogó elemzés
· a Beszámoló
Elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető – helyettes, akadályoztatása esetén a minőségfejlesztési team – vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet 2 nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.
A nevelőtestületi alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
· a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezetők, hitelesítők nevét, a jelenlévők számát
· az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
· a meghívottak nevét
· a jelenlévők hozzászólását
· a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
· a határozat elfogadásának szavazási arányát
A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül 2 hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvben aláírók hitelesítenek.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatai - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezlete az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:
· Nevelési évet nyitó értekezlet
· Őszi nevelési értekezlet
· Tavaszi nevelési értekezlet
· Nevelési évet záró értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 2/3-a, valamint az óvoda vezetője szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni.
3. A dajkák és technikai dolgozók közössége
Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak.
4. Minőségfejlesztés
A minőségfejlesztési csoport létszáma a nevelőtestület létszámával azonos, valamennyi pedagógus a tagja. A döntések a csoporton belül többségi szavazattal történnek. A csoport beszámolási kötelezettsége folyamatos az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek. Félévkor szóbeli összegzés a munkáról, év végén írásbeli beszámoló.
Minőségfejlesztési team vezető:
Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzi.
Felelős:
· A minőségfejlesztési team éves munkatervének elkészítéséért.
· Az alkalmi munkacsoportok megszervezéséért.
· Az aktuális feladatok végrehajtásának ellenőrzéséért.
· Az érintett partnerek folyamatos, írásbeli tájékoztatásáért.
· A minőségirányítási program végrehajtásáért, ellenőrzéséért.
Részletes feladatait az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza.
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
· az alkalmazotti közösség
· a nevelőtestület
· a minőségfejlesztési team
· a dajkák, technikai dolgozók közössége
· az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezető és a választott képviselők közreműködésével az óvodavezető fogja össze
A kapcsolattartás formái:
· értekezletek
· megbeszélések
· fórumok
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre, a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
5. Közalkalmazotti Tanács
Az óvodában a dolgozók érdekvédelmi szervezete a Közalkalmazotti Tanács. Az óvoda vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme.
Az óvoda vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését.
Az óvoda vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köthet.
Az óvoda működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik.
Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.
Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.
Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, az intézmény feladatainak megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, és módosításával, a vezetőjének megbízásával, és a megbízásának visszavonásával kapcsolatban.
A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja.
Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
Az óvoda minőségirányítási programját illetően az alkalmazotti közösséget elfogadási jog illeti meg.
IX. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA
R.4.§ i,
Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai, szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, az iskolaérettségének elbírálásában közreműködő Nevelési Tanácsadóval, Szakszolgálattal, az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvoda az általános iskola képviselőjével megállapodásban rögzíti az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését, megkönnyítő együttműködését. Az óvodavezető feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatot tartson:
· az egészségügyi szolgáltatóval
· az egyházak képviselőivel
· a pedagógiai és szakmai szolgáltatókkal
· a Nevelési Tanácsadóval
· az általános iskola képviselőivel
· gyermekjóléti szolgálattal
X. AZ ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, ÜNNEPEK RENDJE
Óvodánk néphagyományai
· Mihály-nap
· Adventi gyertyagyújtás
· Karácsony, betlehemezés
· Farsang
· Húsvét
· Pünkösd
A külső világ megismerésének jeles napjai
· Az Állatok világnapja
· Víz világnapja
· A Föld napja
· Madarak és Fák napja
Az óvodánk jeles napjai
· Októberi egészségnap
· Mikulás
· Karácsonyi vásár
· Tavaszébresztő rendezvény
· Születésnapok megünneplése
· Gyermeknap - mozogj velünk
· Évzáró - Ballagás
· Iskolalátogatás
· Könyvtár, színház, múzeumlátogatás
· Oviszínház
Nemzeti ünnepeink
Mindezek az ünnepek segítik a gyermek szocializálódását, társadalomba való beilleszkedését és hazaszeretetét.
A külső világ tevékeny megismerése hozzájárul:
· Az önálló véleményalkotáshoz.
· A döntési képesség megalapozásához.
· A probléma megoldó képesség megalapozásához.
· A benne rejlő anyanyelvi nevelés komplexitásához.
· A kotráskapcsolatok fejlesztő hatásának érvényesítéséhez.
A hagyományok konkrét csoportszintű tervezését, elemző értékelését a csoportnaplók nevelési – tanulási folyamatának és szervezési feladatoknak kell tartalmazni / csoportszintű specialitások.
Az intézmény működésével kapcsolatos hagyományok, ünnepnapok:
· Szakmai napok szervezése a Pedagógiai Munkaterv és a szakmai munkaközösségi program ütemezése alapján nevelési évente 2-3 alkalommal.
· Továbbképzéseken, tanfolyamon szerzett ismeretek átadása, megvitatása a továbbképzéseken.
· Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról nevelési évente a pedagógiai munkaterv ütemezése szerint 2 alkalommal.
· Pályakezdő és belépő dolgozók köszöntése munkahelyi szinten, a patronálóik kijelölését a helyettes vezetők koordinálják.
· Távozó dolgozók, nyugdíjba menő közalkalmazottak búcsúztatása intézményvezető, érdekvédelmi szervezetek feladatai.
· Közös ünnepélyek szervezése:
- kirándulás, pedagógusnap
- jubiláló közalkalmazottak köszöntése.