Lakossági tudnivalók gázvezeték sérülések esetén

A fogyasztói gázvezetékek becsatlakozó szakaszán található gáznyomás-szabályozók, gázel-zárók, utcai gázcsonkok akaratlan, vagy akaratlagos sérülése együtt jár a vezetékes gáz kiá-ramlással. A szabadba kijutó gáz a vezetékekben lévő gáznyomás, illetőleg a sérülési felület nagysága függvényében eltérő nagyságrendű, de mindenképpen veszélyesnek tekintendő gáz-levegő keverék kialakulását eredményezik.

A szabadba kijutó gáz mennyisége gázszivárgás esetén kisebb mértékű, gazömlés esetén nagyobb mértékű veszélyességi övezet kialakulását eredményezi.

A földgáz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes gázkeverék, mely összetételétől függően a levegővel elkeveredve 5-15 tf % közötti koncentrációban robbanásképes elegyet képez. A földgáz gyulladási hőmérséklete 595 C fok. A földgáz relatív sűrűsége 0,56 – 0,75, így a szabadba kerülésekor elsősorban a felső légteret tölti ki, s e térben alakul ki először a robbanásveszélyes gázkeverék. Az alsó robbanási határ (ARH) alatti gáz – levegő (oxigén) keverékeket gyakorlatilag elektromos szikrával meggyújtani nem lehet.

A felső robbanási határ (FRH) elérésével a levegőhiány (oxigénhiány) miatt a gázelegy elveszti a gyulladó-képességét. Az ARH alatti, és FRH feletti gáz-elegyek nem gyújthatók meg és ezért veszélytelenek.

Az ARH feletti és a FRH alatti koncentrációban a gáz-levegő elegy már kis intenzitású gyújtóforrás hatására is berobban.

Országos viszonylatban igen nagy számban fordulnak elő olyan gázvezeték sérülések, melyek következtében enyhébb kimenetelű esetekben kisebb fáklyaszerű tüzek, súlyosabb esetekben robbanásveszélyes állapot, illetőleg robbanás alakul ki. 

Az esetek valamennyiére jellemző a környezet közvetlen veszélyeztetése, s esetenként a közveszély-okozás tényállása, a környezet, s az ott tartózkodó személyek közvetlen veszélyeztetése.

A katasztrófavédelmi szervek gázvezeték sérülésekkel kapcsolatos beavatkozásai során többnyire megállapításra kerülnek a sérülések okai és okozói. Amennyiben a személyi felelősség egyértelművé válik, úgy az eset minősítése alapján szabálysértési, illetve büntetőfeljelentéseket kezdeményezünk az elkövetővel szemben. Amennyiben a gázvezeték sérülés valamilyen útfelbontási munkavégzéssel áll összefüggésben, úgy a veszélyeztetés mértékével összhangban a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye alapos gyanújával kezdeményezünk eljárást az illetékes nyomozó hatóságnál.

A BTK szerint:

Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”